A többes állampolgárságú magyarok egy része hagyományos módon szavazhat

Azoknak az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerző választópolgároknak, akiknek magyarországi lakcímük van, nem kell regisztrálniuk, automatikusan felkerülnek a központi névjegyzékbe - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI).

Az iroda információja szerint az eddig mintegy 530 ezer érintett közül 70 ezer embernek van magyarországi lakcíme, így őket nem érinti a levélben szavazás lehetősége.

Jelezték azt is, hogy az említett 530 ezer magyar állampolgár mintegy ötöde még nem nagykorú, így nem is vehetnek majd részt a választásokon.

Ez azt jelenti, hogy a tavaszi országgyűlési választáson - a jelenlegi adatok figyelembevételével - kevesebb mint 360 ezren élhetnek a levélszavazás új intézményével az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerző választópolgárok közül.

Az NVI a levélben szavazók névjegyzékbe felvételüket kérő, ám magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgároknak elutasítja a kérelmét. Az iroda ugyanakkor arról is tájékoztatja őket, hogy ők a hagyományos módon élhetnek a választójogukkal, így a lakcímük alapján értesítést kapnak majd arról hol szavazhatnak, vagy ha nem tartózkodnak a választás idején Magyarországon, akkor a külképviseleteken adhatják le szavazataikat.

Az NVI szerdai, az interneten közzétett adatai szerint eddig több mint 59 ezren kérték regisztrációjukat a levélben szavazók névjegyzékbe.

http://hvg.hu/itthon/20131114_A_tobbes_allampolgarsagu_magyarok_egy_res

Nincs konkrétum az egyszerűsített honosítást támadó írások mögött

Az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos szerint súlyos tárgyi tévedéseket tartalmaznak, és semmilyen konkrétumok nem állnak a magyar eljárásról szóló, a közelmúltban több külföldi sajtóorgánumban megjelent írások mögött.
Ezt Wetzel Tamás mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatón, egyúttal hangsúlyozva ezeknek a híreknek a lejárató jellegét.
Kifejtette: az utóbbi időben több, a magyar egyszerűsített honosításról szóló negatív hír is megjelent, elsősorban a külföldi médiumokban. Szerinte ezek mögött helyi politikai motiváció is állhat. Példaként említette, amikor Ukrajnában, Szerbiában polgármestereket vádoltak meg a magyar állampolgárság megszerzésével, vagy hasonló történt két román politikus esetében. Másik példaként hozta, amikor olyan statisztikai adatok láttak napvilágot, amivel helyi, határon túli médiumok nem rendelkezhettek.Közös jellemzője ezeknek a híreknek, hogy "pletykaszerű, visszaellenőrizhetetlen" információkat, sokszor dezinformációkat, és súlyos tárgyi tévedéseket tartalmaznak - mondta.
A biztos szólt arról is, hogy eddig már több mint 510 ezren igényelték a magyar állampolgárságot és mintegy 430 ezren le is tehették az esküt. Eddig mintegy 11 ezer kérelmet utasítottak el, ami az összigénylés 2,5 százaléka. Törvényi kötelessége minden kérelmet átvevő hivatalnoknak, hogy leellenőrizze a magyar nyelvtudást és a magyar felmenők meglétét igazoló okiratokat - emlékeztetett, hozzátéve: ha ezek hiányában mégis ragaszkodik a kérelmező az igényléshez, az ügyintézőnek jeleznie kell, hogy nem felel meg a feltételeknek.
Kitért ugyanakkor arra is: vannak olyanok, akik kihasználják az emberek jóhiszeműségét, komoly összegeket kérnek, és jó kapcsolataikat ajánlják fel az állampolgárság elintézéséhez, miközben hamis információkat adnak. Wetzel Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy ez megvalósítja a befolyással üzérkedés büntetőjogi tényállását is. Aki csalárd módon jutott állampolgársághoz, tőle az 10 évig visszavonható. Erre a nyáron volt példa egy kárpátaljai kérelmező esetében, és itt büntetőeljárás is indult - jelezte.
A biztos kiemelte: a honosítás egyszerűen intézhető, nem kell rosszhiszemű embereknek ezért pénzt fizetni, és sok esetben a helyi magyar szervezetek ingyenesen segítséget nyújtanak a kérelmek kitöltéséhez, a fordítások elkészítéséhez.
Hangsúlyozta: az egyszerűsített honosítás továbbra is zökkenőmentesen zajlik, és ez nemcsak a magyar közigazgatás, hanem az egész magyar nemzet számára siker.

http://www.allampolgarsag.gov.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=277:hirek130925&catid=1:friss-hirek&Itemid=50

A honosítási eljárás

A kérelem benyújtása

A honosítás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez, külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzulhoz kell benyújtani. A kérelem magyar nyelven, a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon, és személyesen terjeszthető elő. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát az anyakönyvvezető (külföldön a konzul) ellenőrzi, és aláírását hitelesíti .
Közös honosítási kérelmet csak a házastársak, illetve a szülő és vele együtt élő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermeke nyújthat be .
A kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül, a konzul pedig az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba. A kérelem továbbítását nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a kötelező mellékleteket nem csatolták, de a következményekre fel kell hívnia a figyelmet.

Korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen kérelmező

Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő. A beadvány benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni. .
Korlátozottan cselekvőképes:

1. az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen (kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött),
2. az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

Cselekvőképtelen:

1. az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be,
2. az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett,
3. az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett,
4. gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg - teljesen hiányzik.

A kérelem kötelező mellékletei

A kérelemhez - kormányrendeletben meghatározottak szerint - mellékelni kell a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá az állampolgársági kérelem elbírálásához a 1993. évi LV. törvény 4. §-ban, az 5. §-ban, a 8. §-ban és a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat.
Ha a kérelem hiányos vagy az elbíráláshoz szükséges adatokat nem tartalmazza, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a kérelmezőt más közokirat bemutatására is felhívhatja . Amennyiben idegen nyelvű okiratot kell mellékelni, az erről készült hiteles magyar nyelvű fordítást is csatolni kell. Hiteles fordítást csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Intézet (OFFI) készíthet.

A kérelem benyújtását követő eljárás

Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.
Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a kérelmező jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz javaslatot a miniszternek a köztársasági elnök részére történő előterjesztésre.

Az állampolgárság megadása

A magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről - a miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.
A miniszter a fenti előterjesztést három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök döntésének meghozatalára nincs jogszabályi határidő.
Az elintézési határidő a kérelemnek az állampolgársági ügyekért felelős miniszterhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható.
A járulékos költségek mellett (pl. alkotmányos alapismeretekből tett vizsga díja, fordítási díj stb.) maga a honosítási eljárás illetékmentes.

Névváltoztatás az állampolgárság megszerzését követően

A honosítási eljárás során lehetőség van arra is, hogy a honosított a nevét - jogszabályi feltételek teljesítése mellett - külön anyakönyvi eljárás nélkül megváltoztassa.
A névmódosítás iránti kérelmet az állampolgársági kérelemmel együtt kell előterjeszteni.
A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti azt, hogy:

1. saját vagy felmenője egykori magyar családi nevét viselhesse (a kérelemhez csatolni kell a kérelmező vagy felmenője egykori családi nevét tartalmazó, állami anyakönyvi hatóság által kiállított anyakönyvi kivonatot vagy olyan okmányt, amelyet magyar hatóság az állami anyakönyvi bejegyzés alapján állított ki, és a személyi adatokat közhitelűen igazolta);
2. többtagú családi nevéből egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását (a kérelemhez mellékelni kell az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítását, illetve igazolását vagy a Magyar Tudományos Akadémia, illetőleg intézetei szakvéleményét a név vagy névelem nyelvi jellemzőjéről);
3. családi nevének magyarra fordítását (a kérelemhez mellékelni kell az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítását, illetve igazolását vagy a Magyar Tudományos Akadémia, illetőleg intézetei szakvéleményét a név vagy névelem nyelvi jellemzőjéről).

A névmódosítás engedélyezése

A névmódosítást a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv engedélyezi. Ha a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi, akkor döntése az eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba. A névmódosítást természetesen anyakönyvezni kell .
A névmódosítási kérelmet az állampolgársági ügyekért felelős miniszter csak akkor utasítja el, ha a honosított a névmódosításnak a fentiekben részletezett feltételeit nem teljesítette, a szükséges okiratokat, szakvéleményeket nem csatolta. Ebben az esetben a honosított személy a névváltoztatási eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint nyújthat be kérelmet .

A honosítási eljárásban igénybe vehető jogorvoslati eszközök

Az állampolgársági ügyekért felelős miniszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat vagy a kérelem elfogadásának feltételei hiányoznak, vagy a kérelem benyújtása nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően történt. Az állampolgársági ügyekért felelős miniszter a magyar állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását szintén határozatban állapítja meg. A kérelmező az állampolgársági ügyekért felelős miniszter határozatának felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól kérheti.
Fontos kiemelnünk, hogy jogorvoslatra kizárólag az állampolgársági ügyekért felelős miniszter határozatával szemben van lehetőség. A köztársasági elnök döntése semmilyen bírói fórum előtt nem támadható meg.

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420011/Honositas_es_visszahonositas20091202.html?ugy=honositas.html#topicissue

A kedvezményes honosítás esetei, feltételei

Kedvezményes honosítás három év után:

A honosítás alapesetében nyolc évi folyamatos magyarországi tartózkodás a követelmény, az alábbi feltételek teljesülése esetén azonban három évi folyamatos itt tartózkodás igazolása is elegendő:
Kedvezményesen honosítható tehát az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított, honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti, és igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül, feltéve, hogy

1. magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,
2. kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
3. magyar állampolgár fogadta örökbe, vagy
4. magyar hatóság menekültként elismerte.

A magát magyar nemzetiségűnek valló, magyar állampolgár felmenővel rendelkező személy kedvezményes honosítása:

Egy 2010. augusztus 20-ától hatályos, 2011. január 1-je után induló eljárásokban alkalmazandó rendelkezés szerint kérelmére, kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, feltéve, hogy

1. - a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, valamint akinek
2. - honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.
3. 

A kedvezményes honosítás ezen esetében tehát nincs előírva, hogy az igénylőnek a kérelem benyújtását megelőzően mennyi ideje kell Magyarországon élnie.
Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki

1. a) legalább
• aa) tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy
• ab) öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,
2. b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és
3. c) magyar nyelvtudását igazolja.

Kedvezményes honosítás öt év után:

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított, honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti, és igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül, feltéve, hogy

1. az ország területén született,
2. kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet, vagy
3. hontalan.

A magyar állampolgárságot a szülőjével együtt kérő kiskorú személy kedvezményes honosítása:

A honosítás, illetve a kedvezményes honosítás feltételei között meghatározott időtartamú (nyolc, öt vagy három éves), folyamatos magyarországi lakóhelytől a kiskorú tekintetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri, vagy ha szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek kedvezményes honosítása:

A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.

Kedvezményes honosítás közérdekből:

A köztársasági elnök - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előterjesztésére - felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik és

1. a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, valamint
2. a honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420011/Honositas_es_visszahonositas20091202.html?ugy=honspec.html#topicissue

Az állampolgársági eskü vagy fogadalom

Az állampolgársági eskü vagy fogadalom

A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 1993. évi LV. törvény 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdésének, illetve a 1993. évi LV. törvény 5. § hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat.
Az állampolgársági eskü szövege:

1. "Én, ...................... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen."

Az állampolgársági fogadalom szövege:

1. "Én, ...................... fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom."

Az állampolgársági eskü és az állampolgársági fogadalom egyenértékű.
A 1993. évi LV. törvény 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve a 1993. évi LV. törvény 5. § alapján honosított személy - legkésőbb az alábbi elhívásban meghatározott időpontot megelőző ötödik napon - kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyen tegye le.
A fenti esetben a polgármester vagy a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a honosítási okiratot a kérelemben megjelölt polgármesternek vagy - diplomáciai futár útján - a konzuli tisztviselőnek, aki gondoskodik a meghatározott feladatok ellátásáról. Ebben az esetben a 1993. évi LV. törvény 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve a 1993. évi LV. törvény 5. § alapján honosított személy újabb, a (3) bekezdés szerinti kérelemmel nem élhet.
Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti. Ha a 1993. évi LV. törvény 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve a 1993. évi LV. törvény 5. § alapján honosított személy a fenti kérelmet terjeszt elő, akkor a határidőt az első felhívás kézbesítésétől kell számítani.
Az esküt vagy fogadalmat a letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított két hónapon belül kell megtenni. A miniszter a két hónapos határidőt kérelemre meghosszabbíthatja, ha azonban az eseményre a honosított hibájából egy éven belül nem kerül sor, a honosítási határozat hatályát veszti .
A honosított az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg a magyar állampolgárságot. Ez alól a jogszabály csak akkor tesz kivételt, ha a honosított az eskü vagy fogadalom letétele előtt meghalt, vagy olyan állapotba került, amely miatt e kötelezettségének nem tud eleget tenni. Ilyenkor a kérelmező a magyar állampolgárságot a honosítási okirat kiállításának napján szerzi meg. A polgármester az eskü vagy fogadalom letételének helyét és idejét a honosítási okiraton igazolja, és azt a letételt követően átadja a honosított személynek.

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420011/Honositas_es_visszahonositas20091202.html?ugy=allampesku.html#topicissue 

A honosítás feltételei

Szeretnék megosztani néhány hivatalos összefoglalást az eljárással kapcsolatban.

A honosítás:

A honosítás - a visszahonosítás és a nyilatkozat mellett - a magyar állampolgárság megszerzésének egyik módja. .

A honosítás feltételei:

Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

1. a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;
2. a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
3. megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított;honosítása a Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;
4. igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül. .

A honosítás feltételei fennállásának ellenőrzése, igazolása:

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a honosítás iránti kérelemben feltüntetett adatokat a következő nyilvántartásokban ellenőrzi:

1. a magyarországi lakcímet, valamint a tartózkodás időtartamát és jogcímét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartásban vagy a menekültügyi nyilvántartásban;
2. a büntetlen előéletet és azt a tényt, hogy a kérelmező nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartásban.

Ha a büntetlen előéletről külföldi állam illetékes hatóságának igazolása is szükséges, és az hivatalból nem szerezhető be, a kérelmezőt fel kell hívni arra, hogy a külföldi lakóhely szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító okmányát csatolja.
A kérelmező a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hiánypótlási felhívására köteles igazolni a lakhatásának és megélhetésének feltételeit. A biztosított megélhetés igazolására szolgálhat például a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, az állami adóhatóság igazolása arról, hogy a kérelmező adóköteles jövedelemmel rendelkezik, a nyugdíjigazolás. Magyarországi lakóhely meglétét bizonyíthatja például a tulajdoni lap vagy a lakásvásárlási, lakásbérleti szerződés.

A kedvezményes honosítás:

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy a nem magyar állampolgár honosítására akkor is sor kerülhessen, ha a fent meghatározott feltételek csak részben teljesülnek. A kedvezményes honosítás eseteiről, feltételeiről külön cím alatt talál tájékoztatást a tisztelt Olvasó.

A honosítás iránti kérelem elbírálása:

A magyar állampolgárság honosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt. A honosítási eljárás pontos menetéről szintén külön cím alatt talál tájékoztatást a tisztelt Olvasó.

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420011/Honositas_es_visszahonositas20091202.html

Eskütétel

A honosítás, illetve a visszahonosítás folyamatának egy igen fontos mérföldkövéhez érkezhetünk el az állampolgársági eskü letételével. Igen, ez egy mérföldkő, mivel sokaknak itt még nem ér véget a folyamat, hiszen hátra van még a különböző iratok igénylésének tortúrája is. 

De ne szaladjunk ennyire előre, erről még később részletesen lesz szó. 

Nézzük most át, mi történik, miután beadtuk a szükséges dokumentumokat, fordításokat az illetékes szerveknek. A mi szemszögünkből, úgy tűnhet, hogy semmi, hiszen csak várunk és várunk, akár hetek, hónapok is eltelhetnek minden jel nélkül. Ennek leginkább az az oka, hogy rengeteg kérelem érkezik be a központi hivatalba, és minden kérelmet alaposan át kell vizsgálni, a kérelmező által benyújtott iratokat le kell ellenőrizni, hiszen gondoljunk bele, nem mindegy kinek adunk jogot arra, hogy teljes jogú állampolgárként jöjjön-menjen közöttünk. 

Tehát a hivatal, miután átnézte a papírjainkat, meggyőződött azok valódiságáról, felszólított az esetleges hiánypótlásra (amit meg is kapott), rögzíti a kérelmet és megítéli annak jogosságát. Ez a folyamat akár hónapokat is igénybe vehet.

Miután a kérelem jóváhagyásra került, értesítik az illetékes anyakönyvi hivatalt (polgármesteri hivatalt) azon a településen, ahol az eskünket kívánjuk letenni (ezt jeleznünk kellett a kérelem beadásakor). Ide küldik az úgynevezett Honosítási (visszahonosítási) okiratot és az elkészült lakcímkártyát is (az esetek többségében). Itt kitűzik az eskületétel napját, melyről hivatalos értesítést kell kapjunk. Mivel ilyenkor csoportos eskületétel történik, melyet a település polgármestere bonyolít le, az időpont változtatására nincs lehetőség, esetleg kérhető, hogy csak a következő eskületételkor kerüljön ránk a sor.

Ezen a napon átvehetjük az elkészült okiratot és lakcímkártyát. A lakcímkártyán nincs pontos cím, csak a külföldi lakhely van megjelölve, abban az esetben, ha a kérelem beadásakor nem rendelkeztünk még magyarországi lakhellyel. Amennyiben ezt mégsem kapjuk meg, nem féltetlen kell problémára gondolnunk, én mégis azt javaslom, hogy ennek járjunk utána, mert gyakran igenis akad probléma a folyamatban. Jó esetben, csak egyszerűen még nem készült el, rosszabb esetben elkeverték, nem jó helyre küldték. Nálunk például a három lakcímkártya két különböző anyakönyvi hivatalban kötött ki, őszintén szólva, először nem is gondoltuk, h probléma van, de mikor egy jó ideig hiába vártunk, elkezdtem nyomozni az ügyben és így derült fény arra, hogy teljesen rossz hivatalban van és ott nem is tudtak mit kezdeni vele, ott porosodott. Szóval bátran merjünk kérdezni (nem kell kiborulnunk emiatt és különböző szitkokat az ügyintézők fejéhez vágni) hiszen minden folyamatban előfordulnak hibák és nem is biztos, hogy az a hibás, akivel nekünk sikerült beszélni. A lényeg, hogy fény derüljön a problémára.

Ekkor még ne várjunk anyakönyvi kivonatokat, mert azt csak ezután kezdik majd el készíteni, miután a helyi anyakönyveztető bejegyezte az eskü letételét, az állampolgárság felvételét. A kész anyakönyvi kivonatok postázásra kerülnek a megadott címre. Fontos: amennyiben valaki Magyarországon született és itt kapott születési anyakönyvi kivonatot, akkor azt az eskületétel napján az anyakönyveztetőnek kell leadni és azután kaphatunk csak újat.

Mi ezt nem tudtunk, nem is adtuk le, és erre csak pár hónappal később derül fény, mikor le akartunk telepedni Budapesten. De ez már a következő cikknek a témája.

Összefoglalva, legyünk türelmesek és figyelmesek, merjünk kérdezni, de maradjunk mindig udvariasak. Ez egy hosszú folyamat.