A honosítási eljárás

A kérelem benyújtása

A honosítás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez, külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzulhoz kell benyújtani. A kérelem magyar nyelven, a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon, és személyesen terjeszthető elő. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát az anyakönyvvezető (külföldön a konzul) ellenőrzi, és aláírását hitelesíti .
Közös honosítási kérelmet csak a házastársak, illetve a szülő és vele együtt élő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermeke nyújthat be .
A kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül, a konzul pedig az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba. A kérelem továbbítását nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a kötelező mellékleteket nem csatolták, de a következményekre fel kell hívnia a figyelmet.

Korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen kérelmező

Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő. A beadvány benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni. .
Korlátozottan cselekvőképes:

1. az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen (kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött),
2. az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

Cselekvőképtelen:

1. az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be,
2. az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett,
3. az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett,
4. gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg - teljesen hiányzik.

A kérelem kötelező mellékletei

A kérelemhez - kormányrendeletben meghatározottak szerint - mellékelni kell a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá az állampolgársági kérelem elbírálásához a 1993. évi LV. törvény 4. §-ban, az 5. §-ban, a 8. §-ban és a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat.
Ha a kérelem hiányos vagy az elbíráláshoz szükséges adatokat nem tartalmazza, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a kérelmezőt más közokirat bemutatására is felhívhatja . Amennyiben idegen nyelvű okiratot kell mellékelni, az erről készült hiteles magyar nyelvű fordítást is csatolni kell. Hiteles fordítást csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Intézet (OFFI) készíthet.

A kérelem benyújtását követő eljárás

Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.
Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a kérelmező jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz javaslatot a miniszternek a köztársasági elnök részére történő előterjesztésre.

Az állampolgárság megadása

A magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről - a miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.
A miniszter a fenti előterjesztést három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök döntésének meghozatalára nincs jogszabályi határidő.
Az elintézési határidő a kérelemnek az állampolgársági ügyekért felelős miniszterhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható.
A járulékos költségek mellett (pl. alkotmányos alapismeretekből tett vizsga díja, fordítási díj stb.) maga a honosítási eljárás illetékmentes.

Névváltoztatás az állampolgárság megszerzését követően

A honosítási eljárás során lehetőség van arra is, hogy a honosított a nevét - jogszabályi feltételek teljesítése mellett - külön anyakönyvi eljárás nélkül megváltoztassa.
A névmódosítás iránti kérelmet az állampolgársági kérelemmel együtt kell előterjeszteni.
A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti azt, hogy:

1. saját vagy felmenője egykori magyar családi nevét viselhesse (a kérelemhez csatolni kell a kérelmező vagy felmenője egykori családi nevét tartalmazó, állami anyakönyvi hatóság által kiállított anyakönyvi kivonatot vagy olyan okmányt, amelyet magyar hatóság az állami anyakönyvi bejegyzés alapján állított ki, és a személyi adatokat közhitelűen igazolta);
2. többtagú családi nevéből egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását (a kérelemhez mellékelni kell az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítását, illetve igazolását vagy a Magyar Tudományos Akadémia, illetőleg intézetei szakvéleményét a név vagy névelem nyelvi jellemzőjéről);
3. családi nevének magyarra fordítását (a kérelemhez mellékelni kell az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítását, illetve igazolását vagy a Magyar Tudományos Akadémia, illetőleg intézetei szakvéleményét a név vagy névelem nyelvi jellemzőjéről).

A névmódosítás engedélyezése

A névmódosítást a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv engedélyezi. Ha a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi, akkor döntése az eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba. A névmódosítást természetesen anyakönyvezni kell .
A névmódosítási kérelmet az állampolgársági ügyekért felelős miniszter csak akkor utasítja el, ha a honosított a névmódosításnak a fentiekben részletezett feltételeit nem teljesítette, a szükséges okiratokat, szakvéleményeket nem csatolta. Ebben az esetben a honosított személy a névváltoztatási eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint nyújthat be kérelmet .

A honosítási eljárásban igénybe vehető jogorvoslati eszközök

Az állampolgársági ügyekért felelős miniszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat vagy a kérelem elfogadásának feltételei hiányoznak, vagy a kérelem benyújtása nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően történt. Az állampolgársági ügyekért felelős miniszter a magyar állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását szintén határozatban állapítja meg. A kérelmező az állampolgársági ügyekért felelős miniszter határozatának felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól kérheti.
Fontos kiemelnünk, hogy jogorvoslatra kizárólag az állampolgársági ügyekért felelős miniszter határozatával szemben van lehetőség. A köztársasági elnök döntése semmilyen bírói fórum előtt nem támadható meg.

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420011/Honositas_es_visszahonositas20091202.html?ugy=honositas.html#topicissue