Hazai Anyakönyvezés

1. Mikor van helye hazai anyakönyvezésnek?

A hazai anyakönybe a születésénél fogva magyar állampolgárok és klasszikus honosítási eljárásban (tehát nem egyszerűsített honosítási eljárásban) magyar állampolgárságot szerzett személyek, valamint a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan személyek külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatát, halálesetét kell bejegyezni.

A fentieken kívül bejegyezhető a hazai anyakönybe:

-          nem magyar állampolgár külföldön történt születése, akit magyar állampolgár fogadott örökbe,

-          külföldön született kiskorú magyar állampolgár magyar vagy külföldi állampolgár által külföldön történt örökbefogadása,

-          bíróság holtnak nyilvánító döntése, ha az érintett születési helye külföldön, vagy ismeretlen helyen található,

-          halál tényének bírói megállapítása, ha a haláleset helye külföldön van.

2. Mi a különbség az egyszerűsített honosítási eljárást követő hazai anyakönyvi és a klasszikus hazai anyakönyvi eljárás között?

Az egyszerűsített honosítási eljárást követő hazai anyakönyvi eljárás során kizárólag az egyszerűsített honosítási eljárásban honosított személyek külföldön történt anyakönyvi eseményeinek (születés, házasság) anyakönyvezésére kerül sor. A klasszikus hazai anyakönyvi eljárásban a születésénél fogva magyar állampolgárok és klasszikus honosítási eljárásban (tehát nem egyszerűsített honosítási eljárásban) magyar állampolgárságot szerzett személyek külföldön történt anyakönyvi eseményeit (születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatát, halálesetét) anyakönyvezik.

3. Melyik hatóság jogosult a magyar állampolgárok külföldön történt hazai anyakönyvi eseményeit anyakönyvezni?

A hazai anyakönyvezésre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal rendelkezik hatáskörrel.

4. Hol lehet kezdeményezni a hazai anyakönyvezést?

- a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet magyar állampolgár előterjesztheti bármelyik anyakönyvvezetőnél,

- a külföldön élő magyar állampolgár bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet,

- az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elő kell terjeszteni

5. Meghatalmazott útján előterjeszthető-e a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelem?

A hazai anyakönyvezésre irányuló kérelem személyesen vagy meghatalmazott útján terjeszthető elő.

A meghatalmazott útján történő kérelem benyújtás esetén eredeti példány meghatalmazás szükséges a kérelem előterjesztéséhez, továbbá a meghatalmazott az érintett helyett személyes nyilatkozatokat (pl. gyermek születési családi és utónevére, illetve annak anyakönyvezésének módjára, házastársak házassági névviselésére, a házasságkötést megelőző családi állapotára, a születendő gyermekek születési családi nevére vonatkozó személyes nyilatkozatot) nem tehet.

Magyarországon a szóbeli kérelemről a benyújtás helye szerinti anyakönyvvezető, illetve külföldön a konzuli tisztviselő adatlapot tölt ki. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél postai úton is elő lehet terjeszteni.

6. A hazai anyakönyvi eljárásban milyen meghatalmazást fogadnak el?

A hazai anyakönyvi eljárásban, ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja.

A meghatalmazást írásba kell foglalni. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Közokirat a közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás. A magánokiratba foglalt meghatalmazást a meghatalmazónak sajátkezűleg kell írnia és aláírnia vagy két tanúnak a meghatalmazáson aláírásával kell igazolni, hogy a meghatalmazó a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el, utóbbi esetben az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni.

7. E-mailben vagy faxon küldött meghatalmazás elfogadható a hazai anyakönyvi eljásárban?

E-mailben vagy faxon küldött meghatalmazás nem fogadható el a hazai anyakönyvi eljárásban, kizárólag a meghatalmazás eredeti példánya.

8. Eredeti okiratot kell-e csatolni a hazai anyakönyvi kérelemhez?

Az anyakönyvbe bejegyezendő adatokat okirattal kell igazolni, így a kérelemhez eredeti okirat csatolása szükséges. Az eredeti okirat az anyakönyvi alapirat része, így az a kérelemezőnek nem adható vissza.

Abban az esetben, ha az eredeti okirattal együtt annak - a magyar konzul vagy magyar közjegyző által készített – hiteles másolatát is megküldi, az eredeti okirat a hazai anyakönyvi eljárás lezárulását követően visszaadható a kérelmezőnek.

9. Mely esetben kell a hazai anyakönyvi kérelemhez a személyi adat és lakcím nyilvántartásba történő felvételhez szükséges nyilvántartásba vételi adatlapot kitölteni?

Ha a külföldi anyakönyvi eseménnyel érintett magyar állampolgár a személyi adat- és lakcím nyilvántartásban nem szerepel, hivatalból kerül nyilvántartásba vételre, amennyiben Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített és a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi és a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmét 2013. március 1. után nyújtotta be.

A fenti esetekben a hazai anyakönyvezés iránti kérelemről felvett adatlappal együtt nyilvántartásba vételi adatlapot is ki kell töltenie a kérelmet átvevő anyakönyvvezetőnek, illetve külföldön a magyar konzulnak.

A hazai anyakönyvezést végző hatóság kizárólag külföldön élő magyar állampolgárként veheti nyilvántartásba a kérelmezőt, a magyarországon élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala jogosult.

10. Kiskorú gyermek nyilvántartásba vétele milyen lakcímre kérhető?

A kiskorú gyermek lakóhelyeként – ha a bíróság vagy a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz – a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni. Az anya vagy az apa bejelentett lakcímétől eltérő lakcímre a kiskorú gyermek nyilvántartásba vétele nem teljesíthető.

11. Mennyi időn belül kell a kérelmet az átvevő hatóságnak felterjesztenie a hazai anyakönyvezést végző hatósághoz?

A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet:

- az anyakönyvvezető a kérelem benyújtásától számított három napon belül,

- az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárság igazolását, vagy az állampolgárság megszerzésére vonatkozó okirat kiállítását követő három napon belül,

- a konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával küldi meg a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőnek.

12. Mennyi a hazai anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje?

A hazai anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje a kérelemnek a hazai anyakönyvezést végző hatósághoz történő megérkezésétől számított harminc nap.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele:

- a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,

- a jogsegély eljárás időtartama, továbbá adatnak más hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásából történő beszerzése,

- az eljárás felfüggesztésének időtartama,

- a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától, annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

13. Van-e lehetőség gyorsított eljárásra?

A hazai anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje 30 nap, gyorsított eljárásra a jogszabály nem ad lehetőséget.

14. Visszaadható-e a hazai anyakönyvi kérelemhez mellékelt eredeti okirat?

A hazai anyakönyvi kérelemhez mellékelt eredeti okiratok a kérelmezőnek nem adhatók vissza, azok az anyakönyvi alapirat részét képezik.

Kérelemre az anyakönyvi alapiratban található eredeti külföldi okiratokról ‑ a szükséges összegű illeték lerovása mellett – másolat kiállítása kérhető. A másolaton feltüntetésre kerül, hogy az okirat eredeti példánya az anyakönyvi alapiratban található. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény IV. Mellékeltének 1. pontja alapján a magyar nyelvű másolat illetéke oldalanként100 forint, az idegen nyelvű másolat illetéke oldalanként 300 forint.

15. Kell-e illetéket fizetni a hazai anyakönyvi eljárásért?

A hazai anyakönyvezési eljárás és a hazai anyakönyvezés megtörténtét követően első alkalommal kiállított magyar anyakönyvi kivonat illetékmentes.

16. Hol és hogyan nyújtható be kérelem a már anyakönyvezett eseményekről történtő anyakönyvi kivonat kiállítása iránt?

Anyakönyvi kivonat kiállítása írásban kérhető. A kérelem

-          postai úton küldhető meg a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak,

-          személyesen nyújtható be a hazai anyakönyvezést végző hatóság ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben, vagy helyi anyakönyvvezetőnél, illetve külföldön a magyar külképviseleten.

17. A kivonat kiállítása iránti kérelem formanyomtatványon nyújtható be?

A kivonat kiállítása iránti kérelem nem csak formanyomtatványon nyújtható be. A kérelem kézzel vagy géppel írva is előterjeszthető, azonban mindkét esetben a kérelmet a kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának saját kezűleg alá kell írnia és a kérelem eredeti példányát kell benyújtani.

A kivonat kiállítás kérelmezését megkönnyítő formanyomtatvány hivatalunk honlapjáról letölthető:

http://www.bmbah.hu/nyomtatvany_mintak.php?id=88

18. Milyen címre lehet a kivonat kérelmet vagy a hiánypótlást megküldeni?

A hazai anyakönyvezést végző hatóság levelezési címe:

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Állampolgársági Igazgatóság

1903 Budapest, Pf.: 314/24.

19. Mennyi a kivonat kiállítás ügyintézési határideje?

Az anyakönyvi kivonatot a kérelemnek az eljáró hatósághoz érkezésétől számított 8 napon belül kell kiállítani.

20. Mitől függ, hogy milyen esetekben kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonat kiállításáért?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 5. pontja meghatározza azokat az eseteket, amikor az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes, e szerint az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes:

a) a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben;

b) az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez;

c) az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és

ca) a születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére,

cb) a házassági anyakönyvből a házastárs részére,

cc) a halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére,

d) tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára,

e) a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez;

f) az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez;

g) a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben;

történik a kiállítása;

Az illetéktörvény fenti rendelkezése által nem szabályozott esetekben az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékköteles. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke – kivonatonként – 2000 forint, amit a kérelmen illetékbélyegben kell leróni. Illetékbelyeget postahivatalban lehet vásárolni.

21. Mikor van a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak ügyfélfogadása?

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóság Honosítási és Hazai Anyakönyvi Osztálya az alábbi helyen és időpontban tart ügyfélfogadást:

Budapest XI. kerület, Sztregova köz III. számú Ügyfélszolgálati Iroda

Ügyfélfogadás ideje: szerda, 08.30-12.00

Az ügyfélfogadáson az ügyfelek fogadása érkezési sorrendben, sorszám húzás alapján történik.

Forrás: http://www.bmbah.hu/jomla/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=484&Itemid=1243&lang=hu#