A Nemzeti Választási Iroda legutolsó, január 9-én nyilvánosságra
hozott adatai szerint már 102 ezren kérték a névjegyzékbe vételt. A
regisztrációt a külföldön élő magyar állampolgárok tavaly augusztus óta
levélben, november 1-jétől pedig elektronikus úton is kezdeményezhetik.
Erre egyébként a szavazást megelőző tizenötödik napig – ha április 6-án
lesz a választás, március 22-ig – lehetőségük lesz.
Az első hónapban, vagyis tavaly augusztusban mindössze 5600-an
jelentkeztek, szeptemberben viszont több mint 17 ezer, októberben 15
ezer kérelem érkezett. Az elektronikus regisztráció lehetőségének
megnyílása után nőtt az érdeklődés: novemberben 22 ezren, decemberben 25
ezren kérték a nyilvántartásba vételüket. Ha ez a tendencia
folytatódik, nagyjából kétszázezer határon túli választóra lehet
számítani.
Ez nem tűnik túl soknak, hiszen a szomszédos államokban az
egyszerűsített honosítási eljárás során már több mint félmilliónyian
szereztek magyar állampolgárságot. Emellett akár négymillióra is tehető
azok száma, akik – e körbe tartoznak az egykori kivándorlók és
leszármazottaik – szintén rendelkeznek magyar állampolgársággal, egy
részük azonban talán nem is tud erről. Ők már alig vagy egyáltalán nem
kötődnek az anyaországhoz, így potenciális szavazóként sem jönnek szóba.
Mindazonáltal elképzelhető, hogy a választás közeledtével a külföldön
élők körében is megnő a voksolási hajlandóság, és ennek érdekében a
kormány mindent meg is tesz. Azokkal a határon túliakkal, akiknek a
lakcíme rendelkezésre áll – idetartoznak a 2011 óta kedvezményesen
honosítottak, illetve azok, akik saját kérésükre szerepelnek a hazai
népesség-nyilvántartásban –, a miniszterelnök levelez, míg a
külképviseletek például az Egyesült Államokban, Kanadában vagy
Ausztráliában a külföldi magyarságot tömörítő szervezetek útján
igyekeznek rábírni honfitársainkat a szavazáson való részvételre.
Ennek ugyan nagy tétje nincs, mert ők csak a pártok országos listáira
szavazhatnak, és ha elegendően sokan – legalább félmilliónyian –
lesznek, akkor is legfeljebb két-három mandátumról dönthetnek. De ez
csak akkor igaz, ha a körükben a pártpreferenciák markánsan eltérnek a
hazaitól, és döntő többségük azonos politikai szervezetre voksol. Ha nem
így lesz, a külföldi szavazatok gyakorlatilag nem befolyásolják a
választás kimenetelét.
A legfrissebb adatok szerint a Romániában élő magyarság a
legaktívabb, mert onnan már 45 ezernél is többen jelentkeztek. Őket a
délvidékiek követik 18 ezer regisztrációs kérelemmel, míg a sorban
harmadik Németországból eddig valamivel több, mint ezer magyar jelezte,
hogy szavazni szeretne. Az Egyesült Államokban és Kanadában is jelentős
magyar diaszpóra él, de e két országból csupán nyolcszázan érdeklődnek a
hazai választáson való részvétel iránt. Ausztráliából háromszázan,
Dél-Amerikából pedig csak pár tucatnyian akarnak voksolni, miközben ott
is nagyszámú magyar kisebbség található.
Regisztrációs kérelem egyébként összesen mintegy hatvan államból –
még Algériából, Dél-Afrikából, Japánból, Nepálból, Szingapúrból és
Új-Zélandról is – érkezett, további 1500-at Magyarországról küldtek el.
Több mint harminc európai ország szerepel a sorban – száznál többen
szavaznának Németország mellett például Angliában, Olaszországban,
Svájcban és Svédországban –, a kettős állampolgárságot tiltó államokban,
tehát Ausztriában, Szlovákiában és Ukrajnában viszont minimális az
érdeklődés. E három államból összesen 761-en regisztrálnának.
Forrás: http://nol.hu/belfold/20140113-ketszazezer_szavazo_lesz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése