65 ország magyarjai igényelték a kettős állampolgárságot

Az egész nemzetpolitika, közigazgatás és magyar nemzet sikere az, hogy már több mint 550 ezren éltek a kettős állampolgárság lehetőségével. Dr. Wetzel Tamás egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos elmondta: míg 2010 előtt évente 5000 állampolgársági kérelmet dolgozott föl a magyar közigazgatás, ez a szám mostanra 180-200 ezerre növekedett.

 Eddig több mint 550 ezren éltek a ket­tős állampolgárság lehetőségével. 2010-ben gondoltak-e arra, hogy ilyen sok kérelem érkezik be önökhöz?
– Engedje meg, hogy pontosítsak: már 560 ezren nyújtották be az állampolgársági kérelmet az el­múlt három évben. Az egyszerű­sí­tett honosítás bevezetését nagyon komoly munka előzte meg 2010-ben; hatástanulmányokat, előze­tes felméréseket készítettünk. A jogszabályi háttér megteremtése után ezek segítségével dolgoztuk ki az egyszerűsített honosítás rend­szerét és az infrastrukturális, in­for­matikai fejlesztéseket és a sze­mély­zeti állomány számának növeke­dését. Hozzávetőlegesen erre a szám­ra és erre a területi elosztásra ké­szültünk, így megfelelő hatékony­sággal váltak be előzetes terveink.
Tisztázzuk, hogy a törvény értel­mé­ben kik kérhetik a magyar állampolgárságot?
– A magyar állampolgárságot az egy­szerűsített honosítás – köz­ke­le­tűbb nevén a kettős állampolgár­ság megszerzésének megkönnyíté­se – segítségével azok kérhetik, akik dokumentumokkal igazolják, hogy magyar állampolgárságú felmenőik vannak, vagy ők maguk vol­tak magyar állampolgárok, s bi­zonyítják magyar nyelvtudásukat a kérelem benyújtásakor. A tör­vény az eddigitől eltérően a hatá­ron túli magyarok számára nem szab­ja az ál­lam­polgárság megszerzésé­nek fel­té­teléül a bejelentett magyar­or­szági la­kóhelyet, a magyarországi lakha­tás és megélhetés igazolását és az al­kotmányos alapismeretekből tett vizsgát. Természetesen nem sza­bad fennállni sem nemzetbiztonsági, sem közbiztonsági kizáró oknak.
Arra is volt példa, hogy nemzetbiz­ton­sági kockázat miatt visszautasították a kérelmeket?
– Igen, nem is egy esetben tör­tént meg ilyen kockázat miatt visz­sza­utasítás.
Kialakult-e a megfelelő infrastruk­tú­ra és állomány a honosítással kapcsolatos kérelmek fogadására, elbírálá­sá­ra, hiszen az 560 ezer kérelem el­bí­rálása nem lehet egyszerű feladat.
– Valóban nem könnyű munka, ha csak összehasonlítjuk azzal, hogy az előző MSZP–SZDSZ-kormá­nyok idején évente 5000 állampolgársági kérelmet bíráltak el elég bürokratikus, nehézkes, hossza­dal­mas, és sok esetben megalázó pro­cedúra keretében. Korábban 21 hónap volt a határideje az ál­lam­polgársági eljárásnak, míg 2010-től ezt az országgyűlés három hónapra csökkentette. Ez nyilvánvalóan ha­talmas tárgyi fejlesztéseket igé­nyelt, több embert kellett alkalmaznunk ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban megtörténhessen a kérelem át­vétele és elbírálása. Az is lényeges, hogy szemléletváltást kértünk azok­tól, akik 2010-ig az állampolgársági kérelmeket bírálták el. Így sike­rült elérnünk azt, hogy gyakorlatilag negyvenszeres emelkedést tud­tunk elérni a honosítással kapcso­lat­ban 2010-től 2011-ig. Míg ko­ráb­ban évente 5000 állampolgársági kérelmet dolgozott föl a magyar köz­igazgatás, ez a szám mostanra 180-200 ezerre növekedett. Ilyen mértékű feladat eddig ismeretlen volt a magyar közigazgatás berke­in belül.
2010-től mennyire vált egyszerűbbé a formanyomtatványok kitöltése?
– Célunk volt, hogy jóval egysze­rűbb legyen a nyomtatványok ki­töl­tése, azok nyelvezete közért­he­tőbbé váljon. Emellett nagyon sok határon túli magyar szervezetet – akikkel együttműködési szerző­dést is kötöttünk – felkészítettünk arra, hogy segítsék a kérelmezőket a formanyomtatványok kitöltésé­ben, az anyakönyvi dokumentu­mok lefordításában, és megfelelő in­formációkkal lássák el őket. Ko­rábban akár százezer forintos for­dí­tási költséggel járt a kérelem be­adása, de most az intézkedéseink­nek köszönhetően ez az ár körül­be­lül egytizedére csökkent.
Mekkora összeget fordítanak jelenleg a honosítás megszervezésére, lebo­nyo­lítására?
– Az első évben, 2010 nyarán az egész szerve­zet­rendszer felállítá­sá­ra 830 millió forintot kü­lönített el a kormány, s ebből, mivel ügyesen sáfárkodtunk a forrásokkal, hoz­závetőlegesen csak 650 millió fo­rintot kellett elköltenünk. Mind a Külügyminisztériumban, mind a Belügyminisztérium illetékes szer­veinél és az egész magyar közigazgatásban úgy történik a szervezés, hogy évről évre áttekintik a keret­számokat, s ennek megfelelően új­ra tervezik a forrásokat. Így ez az összeg nem épül be a magyar költségvetésbe, hanem mindig az adott évben benyújtott kérelmek szá­má­nak alapján történik meg a kö­vet­ke­ző esztendőre való föl­ké­szülés.
Honnan érkezik be a kérelmek több­sé­ge?
– Erdélyből érkezik be a ké­rel­mek körülbelül 70%-a, 18%-a pe­dig a Délvidékről. Összességében 98%-ban a Kárpát-medencéből jön­nek be a kérelmek, de a tengeren túlról is érkeznek be megkere­sé­sek. Eddig összesen 65 ország ma­gyarjai igényelték a kettős állampolgárságot.
Ilyen esetekben névmódosítások­kal is számolni kell?
– Természetesen a névmódosí­tást fontos elemnek tartjuk, mert a honosítási eskü letéte­lével min­denki visszamagyarosíthatja akár a család-, akár a keresztnevét. Hi­szen sok helyen elszlávosították, elrománosították a magyar neve­ket. Eddig több mint 250 ezer név­módosítási kérelmet kaptunk, me­lyeket szintén meg kellett vizsgálnunk.
Tudjuk, hogy Szlovákiában nem en­gedélyezik azt, hogy a magyarok fel­vegyék a magyar állampolgárságot. Et­től függetlenül, onnan is érkeznek be kérelmek?
– Bár sokan félnek a szlovákiai magyarok közül fölvenni a magyar állampolgárságot, ennek ellené­re többen élnek ezzel a lehetőség­gel. Akiket megfosztottak szlovák ál­lampolgárságuktól – 42 személy­ről van szó – mind bejelentették a ma­gyar állampolgárság fölvételét a szlovák hatóságoknál. Természe­te­sen a felvidéki magyarság is élhet a honosítás lehetőségével és a Ma­gyar Kormány semmilyen adatot nem ad át a szlovák hatóságoknak. A szlovák úgynevezett ellentör­vény­re gondolva ki kell hangsúlyozni, hogy északi szomszédunknál több mint 600 személyt fosztottak meg állampolgárságától, se ebből csak 42 a magyarok száma. Így Szlová­kiai döntően a szlovák nemzetisé­gű­e­ket büntette az említett jogszabályával.
Amennyiben kiderül valakiről, hogy hamis adatokkal szerezte meg a ma­gyar állampolgárságot, azt tőle vissza lehet vonni?
– Természetesen: 10 évig meg­van erre a lehetőség az állampol­gár­sági törvényben foglaltak sze­rint. Volt is erre már példa, mert az ukrán és a magyar névátírások el­tér­tek, s mikor ez kiderült, minden ma­gyar okmányát visszavettük az il­letőtől.
Egy magyar állampolgár amerikai há­zastársa – amennyiben igényt tart rá – megkaphatja-e a magyar állam­pol­gár­ságot, és ha igen, milyen fel­té­telek mellett?
– 2012 végén módosult az állam­pol­gársági törvény, és egy olyan szakasz is bekerült, amely kifeje­zet­ten a magyar kultúrához, ma­gyar nemzethez kötődő házastársakra vonatkozik. Tehát azok is egy­szerűsített módon szerezhetik meg a magyar állampolgárságot, akik legalább 10 éve házasságban élnek egy magyar állampolgárral, vagy 5 éve élnek házasságban magyar ál­lampolgárral és közös gyermekük van. Esetünkben is elvárás, hogy a há­zastárs jól beszéljen magyar nyel­ven. Természetesen a közbiztonsági és a nemzetbiztonsági tényező­ket itt is megvizsgáljuk.
Az ellenzék szerint a honosítás fő célja, hogy az új állampolgárok a je­len­legi kormánypártokra szavazza­nak. Mi erről a véleménye?
– Hiszek a demokráciában, és az egyé­ni döntésekben. Ezért senkit sem befolyásolunk a honosítási el­járás során, hogy kire is szavazza­nak. Ez az ellenzéki vélemény a pol­gárok lenézését is tükrözi, mint­ha nem tudná az egyes személy el­dönteni, hogy szeretne-e élni vá­lasztójogával, és ha igen, akkor ki­re szavazzon. Azt is hozzá kell tennem, hogy a választási szakértők szerint legfeljebb három mandátum sorsát döntheti el a határon tú­li szavazatok mennyisége.
A honosítás jövője mennyiben függ a tavaszi választások eredményeitől?
– Az ellenzéki politikusok is azt nyi­latkozzák, hogy meg kell tartani az egyszerűsített honosítás in­tézményét, és nem lehet elvenni azoktól a magyar állampolgárságot, akik azt megszerezték. Ezt az alaptörvény és a nemzetközi szer­ző­déseink is tiltják. Viszont egyes el­lenzéki honatyák nem szavazták meg az egyszerűsített honosításra vo­natkozó törvényt. Sarkalatos tör­vényről van szó, ugyanakkor tud­juk, hogy az ördög a részletekben rejlik, és a végrehajtási rendele­te­ket igen könnyű módosítani. Ameny­nyiben a baloldal kerülne kormány­ra, és a már a kettős állampolgárság ügyeit intéző fennálló rendszert visszabontanák, akkor adminiszt­ratív eszközökkel is megakadá­lyoz­ható lesz az eddigi sikertörténet to­vábbi folytatása.
A baloldali politikusok azzal is riogatták a közvéleményt, hogy nagyfo­kú migrációval lehet számolni, és Er­délyből áramolnak majd a magyar ál­lampolgárok, akik elveszik a magyar­országi lakosoktól a munkalehető­sé­get. Az is érdekes, hogy az RMDSZ-es Frunda György szerint a kedvezmé­nyes honosítás adott esetben akár az erdélyiek elvándorlásához is vezethet. Arról van adatuk, hogy mennyien jöttek át a határon túlról az eskütételt kö­vetően hazánkba?
– Vannak az áttelepültek szá­má­ról adataink, de nagyon kevesen – néhány ezren – jöttek át Magyar­országra 2010-től, s mindez a ter­mé­szetes migrációs tendenciáknak megfelelő szám. Ez pedig világosan cáfolja a 2004. december 5-ei népszavazás előtti, baloldaliaktól elhangzott riogatásokat. Abba is gondoljunk bele, hogy Románia az EU tagállama, és így polgárai ja­nuár 1-jétől munkát vállalhatnak bármely uniós országban. Így az EU adott jogszabályát is megkér­dő­jelezi az, aki az erdélyi ma­gyarok „röghöz kötése” mellett kar­doskodik.

forrás: http://magyarforum.hu/cikk/231/65-orszag-magyarjai-igenyeltek-a-kettos-allampolgarsagot