A honosítás terén nem érezhető az ukrán válság

A honosítás terén nem érezhető az ukrán válság

Elhelyezkedése miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen sok az egyszerűsített honosítási eljárás: többnyire az erdélyi területekről érkeznek a kérelmek, az ukrán belpolitikai feszültség még nem érezteti hatását. A régióban 2015 végére 23-24 új típusú kormányablak nyílik, s ezután kerülhet sor az önkormányzatok által finanszírozott ügyintézési pontok kialakítására – mutatta be megyéje közigazgatási helyzetét Vinnai Győző kormánymegbízott a Rádió Orienten.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 13 járásközpont és 9 járási kirendeltség lesz az új típusú kormányablak-rendszer részese. A kormányhivatal az eddig kijelölt modern, 21. századi ügyintézési helyszínek mellett 1-2 további helyen is tervez kormányablakot – köztük a nyíregyházi vasútállomáson. „A jövő év végéig a megyében 23-24 kormányablak fog nyílni, ezt követően születhet döntés további, önkormányzatok által finanszírozott ügyintézési pontok kialakításáról” – a Rádió Orient műsorában Vinnai Győző kiemelte, az uniós és hazai forrásokból finanszírozott program révén a közigazgatás új civilizációs színvonalat ér el. A kormánymegbízott hozzátette, ezzel megerősödik a jó államba vetett hit, valamint visszaszerezhető a közbizalom.

A járási rendszert kiegészítő települési ügysegédek munkája a megyében leginkább a fehérgyarmati járásban számottevő. A járási alkalmazottak a kérvények helyszíni összegyűjtésével, majd elintézésével időt és pénzt nyernek az állampolgároknak. Vinnai elmondta, az ügyfelek elégedettségét a szemlélet- és kultúraváltás mellett a továbbképzett személyi állomány, továbbá a hosszított nyitva tartás emeli. „Az ügy ura nem az ügyintéző, hanem a polgár, aki el akarja azt intézni” – mondta a kormánymegbízott, hangsúlyozva, a 2013. február 1-jétől Nyíregyházán bevezetett újítás valódi szolgáltató közigazgatást honosított meg.

A Rádió Orient vendége zökkenőmentesnek nevezte a kormányhivatal és a helyi önkormányzatok együttműködését: az ügyintézési pontok többnyire önkormányzati épületekben álltak fel, a szervek között folyamatos az egyeztetés. Az eredményes kooperáció egyik példája a törvényességi felügyelet visszaállítása, az önkormányzatok működésének támogatása. „Kormánymegbízottként 16 hónapon belül az összes megyei polgármesterrel találkoztam, és tájékoztattam őket az államigazgatási rendszer változásairól. Emellett a járási vezetők közéleti szerepükből adódóan rendszeresen részt vesznek a képviselő-testületi üléseken, illetve az önkormányzati rendezvényeken.”

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elhelyezkedése miatt különösen érintett az egyszerűsített honosítási eljárások kérdésében. Vinnai Győző elmondta, a megyébe többnyire Erdélyből és a partiumi részekről érkeznek – olykor akár szervezetten is. „Jó a kapcsolat a kinti szervezetekkel, sokat segítenek a papírok előkészítésében. Határ menti megyeként fontos feladatunk odafigyelni arra, hogy a nem uniós tagállamokból érkezők megfeleljenek a törvényi feltételeknek, hiszen a magyar állampolgárság ez esetben uniós útlevelet is jelent” – hívta fel a figyelmet az eljárás fontosságára a vendég. Hozzátette, az ukrán belpolitikai feszültségek még nem éreztetik hatásukat a Kárpátalja felől érkező kérelmek számában.

22 éves csúcson van a foglalkoztatottság

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye többnyire az országos listák végén szerepel a foglalkoztatottság terén, azonban a kormánymegbízott bizakodó a javuló statisztikák miatt. 22 éves csúcson van a foglalkoztatottság a megyében – emelte ki a vendég. „Soha nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség. A 14-17 százalékos arány ugyan nem jobb az országos átlagnál, azonban folyamatosan zárkózunk fel” – hozzátette, 2013-ban közel 40 ezer embernek adtak munkát közfoglalkoztatás keretében. A kormánymegbízott további pozitívumként a helyi Lego gyár 500 fős bővítését és a megváltozott munkaképességűeket célzó TÁMOP-os program sikereit emelte ki. „A 2013-ban beérkező háromezernyi munkáltatói igényre válaszul a rehabilitációs szakigazgatási szerv kétezer embert közvetített ki.”

Vinnai Győző a jövő tervei közül első helyen a kormányablak program végigfuttatását emelte ki. A kormánymegbízott emellett Magyary Zoltán négypilléres rendszerére hívta fel a figyelmet: a közigazgatás sikeréhez a szervezeti keretek, a személyi állomány, a feladatorientáltság, és a finanszírozás területén kell jól teljesíteni.
Forrás: http://www.orientpress.hu/126097

Román külügyminiszter: a honosítás miatt begyűrűzött Romániába a magyar választási kampány

  

A román diplomácia vezetője a magyar honosítási törvény romániai hallgatólagos elfogadásának tulajdonította a bukaresti köztelevízió műsorában, hogy "egyes szélsőséges magyarországi pártok Erdélyben folytatnak választási kampányt".

Begyűrűzött Romániába a magyarországi választási kampány az új magyar állampolgársági törvény miatt, amellyel három év alatt több mint félmillió külföldi állampolgárnak adtak magyar állampolgárságot - jelentette ki Titus Corlatean román külügyminiszter csütörtökön.

Az Agerpres hírügynökség szerint a román diplomácia vezetője a magyar honosítási törvény romániai hallgatólagos elfogadásának tulajdonította a bukaresti köztelevízió műsorában, hogy "egyes szélsőséges magyarországi pártok Erdélyben folytatnak választási kampányt".

2010-ben a Fidesz-kormány "a Jobbik támogatásával két fontos törvényt fogadott el: az egyik Trianonnal foglalkozik, a másik az állampolgárság odaítélésével. Akkor a Boc-kormány és Románia elnöke hallgatásukkal elfogadták ezt a törvényt. Én már akkor megmondtam, hogy ha Bukarest ezt elfogadja, márpedig hallgatólagosan elfogadta, annak következményei lesznek" - hibáztatta politikai ellenfeleit a szociáldemokrata politikus.

Corlatean hangsúlyozta, a magyar állampolgársági törvény különbözik a romántól. Szerinte az etnikai kritérium sokkal erőteljesebben jelen van a magyar jogszabályban, amelyet a románnál sokkal rugalmasabbnak nevezett. A román külügyminiszter a különbségek hangoztatásával a magyar kormánynak azon állítását igyekezett cáfolni, miszerint a külhoni magyarok gyorsított honosításáról szóló törvény kidolgozásánál a román példából is ihletet merített. A román politikusok többsége a magyar szélsőjobb által kampánycélokra felhasznált szélsőséges megnyilvánulásnak minősítette a Székely Nemzeti Tanács hétfői marosvásárhelyi autonómiatüntetését, amelyen Vona Gábor, a Jobbik elnöke is jelen volt.
Forrás: http://www.hirado.hu

Honosítás: 610 ezer kérelem, 560 ezren már letették az esküt

Mintegy 610 ezer honosítási kérelem érkezett ebben a ciklusban – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton.

A KDNP elnöki tisztségét is betöltő politikus (képünkön) a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kerekasztal-beszélgetése előtt megtartott sajtótájékoztatón elmondta, a kérelmezők közül mintegy 560 ezren tették már le az állampolgársági esküt.

Semjén Zsolt szerint nem valósultak meg azok a korábbi szakértői előrejelzések, amelyek szerint maximum 200-250 ezer honosítást tud befogadni az államigazgatási rendszer. Hangsúlyozta, a teljes jogú magyar állampolgárság teljes jogú uniós állampolgárságot is jelent, az állampolgárságtól ugyanakkor elválaszthatatlan a szavazati jog is.
Az 560 ezer állampolgárságot letett magyar közül több mint 195 ezren regisztráltak a magyar országgyűlési választásokon történő részvételre – folytatta Semjén Zsolt. Kifejtette, ez nagyon komoly szám, ha azt is megvizsgálják, hogy 115 ezer körül van a 18 év alatti, szavazati joggal nem rendelkező külhoni magyar.
Emellett több mint 80 ezer olyan honosított személy van, aki rendelkezik magyarországi lakhellyel, így ezért őket már nem kell regisztrálni. Ez körülbelül 200 ezer ember, vagyis a fennmaradó nagyjából 350 ezer honosított többsége regisztrált – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt a témával kapcsolatban kiemelte, Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért. Mint mondta, az alkotmányban is rögzített passzus értelmében a külhoni nemzetrésznek kell megmondani azt, hogy mi szükséges a megmaradásukhoz, és az állam az általuk kidolgozott autonómiakoncepció mögé áll.
Ez azt jelenti, hogy a tömbmagyarság egy területi, a szórványmagyarság pedig egy kulturális autonómiát szeretne elérni – mondta Semjén Zsolt. Fontos látni azt is – folytatta –, a magyarság soha nem kért és nem követelt olyat, ami nem lenne általánosan elfogadott az Európai Unióban.
„Nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más népnél vagy nemzetnél sem, ha másoknak lehet, nekünk is lehet, ha másoknak szabad, akkor nekünk is az" – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: ha nem így lenne, azt fogadnánk el, hogy másodrangú emberek vagyunk, nemzeti érdekeinket azonban nem rendelhetjük alá más országok belpolitikája és érdekei alá.
Forrás: http://www.kronika.ro/kulfold/610-ezer-keres-560-ezer-kulhoni-allampolgar