A honosítás terén nem érezhető az ukrán válság

A honosítás terén nem érezhető az ukrán válság

Elhelyezkedése miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen sok az egyszerűsített honosítási eljárás: többnyire az erdélyi területekről érkeznek a kérelmek, az ukrán belpolitikai feszültség még nem érezteti hatását. A régióban 2015 végére 23-24 új típusú kormányablak nyílik, s ezután kerülhet sor az önkormányzatok által finanszírozott ügyintézési pontok kialakítására – mutatta be megyéje közigazgatási helyzetét Vinnai Győző kormánymegbízott a Rádió Orienten.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 13 járásközpont és 9 járási kirendeltség lesz az új típusú kormányablak-rendszer részese. A kormányhivatal az eddig kijelölt modern, 21. századi ügyintézési helyszínek mellett 1-2 további helyen is tervez kormányablakot – köztük a nyíregyházi vasútállomáson. „A jövő év végéig a megyében 23-24 kormányablak fog nyílni, ezt követően születhet döntés további, önkormányzatok által finanszírozott ügyintézési pontok kialakításáról” – a Rádió Orient műsorában Vinnai Győző kiemelte, az uniós és hazai forrásokból finanszírozott program révén a közigazgatás új civilizációs színvonalat ér el. A kormánymegbízott hozzátette, ezzel megerősödik a jó államba vetett hit, valamint visszaszerezhető a közbizalom.

A járási rendszert kiegészítő települési ügysegédek munkája a megyében leginkább a fehérgyarmati járásban számottevő. A járási alkalmazottak a kérvények helyszíni összegyűjtésével, majd elintézésével időt és pénzt nyernek az állampolgároknak. Vinnai elmondta, az ügyfelek elégedettségét a szemlélet- és kultúraváltás mellett a továbbképzett személyi állomány, továbbá a hosszított nyitva tartás emeli. „Az ügy ura nem az ügyintéző, hanem a polgár, aki el akarja azt intézni” – mondta a kormánymegbízott, hangsúlyozva, a 2013. február 1-jétől Nyíregyházán bevezetett újítás valódi szolgáltató közigazgatást honosított meg.

A Rádió Orient vendége zökkenőmentesnek nevezte a kormányhivatal és a helyi önkormányzatok együttműködését: az ügyintézési pontok többnyire önkormányzati épületekben álltak fel, a szervek között folyamatos az egyeztetés. Az eredményes kooperáció egyik példája a törvényességi felügyelet visszaállítása, az önkormányzatok működésének támogatása. „Kormánymegbízottként 16 hónapon belül az összes megyei polgármesterrel találkoztam, és tájékoztattam őket az államigazgatási rendszer változásairól. Emellett a járási vezetők közéleti szerepükből adódóan rendszeresen részt vesznek a képviselő-testületi üléseken, illetve az önkormányzati rendezvényeken.”

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elhelyezkedése miatt különösen érintett az egyszerűsített honosítási eljárások kérdésében. Vinnai Győző elmondta, a megyébe többnyire Erdélyből és a partiumi részekről érkeznek – olykor akár szervezetten is. „Jó a kapcsolat a kinti szervezetekkel, sokat segítenek a papírok előkészítésében. Határ menti megyeként fontos feladatunk odafigyelni arra, hogy a nem uniós tagállamokból érkezők megfeleljenek a törvényi feltételeknek, hiszen a magyar állampolgárság ez esetben uniós útlevelet is jelent” – hívta fel a figyelmet az eljárás fontosságára a vendég. Hozzátette, az ukrán belpolitikai feszültségek még nem éreztetik hatásukat a Kárpátalja felől érkező kérelmek számában.

22 éves csúcson van a foglalkoztatottság

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye többnyire az országos listák végén szerepel a foglalkoztatottság terén, azonban a kormánymegbízott bizakodó a javuló statisztikák miatt. 22 éves csúcson van a foglalkoztatottság a megyében – emelte ki a vendég. „Soha nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség. A 14-17 százalékos arány ugyan nem jobb az országos átlagnál, azonban folyamatosan zárkózunk fel” – hozzátette, 2013-ban közel 40 ezer embernek adtak munkát közfoglalkoztatás keretében. A kormánymegbízott további pozitívumként a helyi Lego gyár 500 fős bővítését és a megváltozott munkaképességűeket célzó TÁMOP-os program sikereit emelte ki. „A 2013-ban beérkező háromezernyi munkáltatói igényre válaszul a rehabilitációs szakigazgatási szerv kétezer embert közvetített ki.”

Vinnai Győző a jövő tervei közül első helyen a kormányablak program végigfuttatását emelte ki. A kormánymegbízott emellett Magyary Zoltán négypilléres rendszerére hívta fel a figyelmet: a közigazgatás sikeréhez a szervezeti keretek, a személyi állomány, a feladatorientáltság, és a finanszírozás területén kell jól teljesíteni.
Forrás: http://www.orientpress.hu/126097

Román külügyminiszter: a honosítás miatt begyűrűzött Romániába a magyar választási kampány

  

A román diplomácia vezetője a magyar honosítási törvény romániai hallgatólagos elfogadásának tulajdonította a bukaresti köztelevízió műsorában, hogy "egyes szélsőséges magyarországi pártok Erdélyben folytatnak választási kampányt".

Begyűrűzött Romániába a magyarországi választási kampány az új magyar állampolgársági törvény miatt, amellyel három év alatt több mint félmillió külföldi állampolgárnak adtak magyar állampolgárságot - jelentette ki Titus Corlatean román külügyminiszter csütörtökön.

Az Agerpres hírügynökség szerint a román diplomácia vezetője a magyar honosítási törvény romániai hallgatólagos elfogadásának tulajdonította a bukaresti köztelevízió műsorában, hogy "egyes szélsőséges magyarországi pártok Erdélyben folytatnak választási kampányt".

2010-ben a Fidesz-kormány "a Jobbik támogatásával két fontos törvényt fogadott el: az egyik Trianonnal foglalkozik, a másik az állampolgárság odaítélésével. Akkor a Boc-kormány és Románia elnöke hallgatásukkal elfogadták ezt a törvényt. Én már akkor megmondtam, hogy ha Bukarest ezt elfogadja, márpedig hallgatólagosan elfogadta, annak következményei lesznek" - hibáztatta politikai ellenfeleit a szociáldemokrata politikus.

Corlatean hangsúlyozta, a magyar állampolgársági törvény különbözik a romántól. Szerinte az etnikai kritérium sokkal erőteljesebben jelen van a magyar jogszabályban, amelyet a románnál sokkal rugalmasabbnak nevezett. A román külügyminiszter a különbségek hangoztatásával a magyar kormánynak azon állítását igyekezett cáfolni, miszerint a külhoni magyarok gyorsított honosításáról szóló törvény kidolgozásánál a román példából is ihletet merített. A román politikusok többsége a magyar szélsőjobb által kampánycélokra felhasznált szélsőséges megnyilvánulásnak minősítette a Székely Nemzeti Tanács hétfői marosvásárhelyi autonómiatüntetését, amelyen Vona Gábor, a Jobbik elnöke is jelen volt.
Forrás: http://www.hirado.hu

Honosítás: 610 ezer kérelem, 560 ezren már letették az esküt

Mintegy 610 ezer honosítási kérelem érkezett ebben a ciklusban – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton.

A KDNP elnöki tisztségét is betöltő politikus (képünkön) a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kerekasztal-beszélgetése előtt megtartott sajtótájékoztatón elmondta, a kérelmezők közül mintegy 560 ezren tették már le az állampolgársági esküt.

Semjén Zsolt szerint nem valósultak meg azok a korábbi szakértői előrejelzések, amelyek szerint maximum 200-250 ezer honosítást tud befogadni az államigazgatási rendszer. Hangsúlyozta, a teljes jogú magyar állampolgárság teljes jogú uniós állampolgárságot is jelent, az állampolgárságtól ugyanakkor elválaszthatatlan a szavazati jog is.
Az 560 ezer állampolgárságot letett magyar közül több mint 195 ezren regisztráltak a magyar országgyűlési választásokon történő részvételre – folytatta Semjén Zsolt. Kifejtette, ez nagyon komoly szám, ha azt is megvizsgálják, hogy 115 ezer körül van a 18 év alatti, szavazati joggal nem rendelkező külhoni magyar.
Emellett több mint 80 ezer olyan honosított személy van, aki rendelkezik magyarországi lakhellyel, így ezért őket már nem kell regisztrálni. Ez körülbelül 200 ezer ember, vagyis a fennmaradó nagyjából 350 ezer honosított többsége regisztrált – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt a témával kapcsolatban kiemelte, Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért. Mint mondta, az alkotmányban is rögzített passzus értelmében a külhoni nemzetrésznek kell megmondani azt, hogy mi szükséges a megmaradásukhoz, és az állam az általuk kidolgozott autonómiakoncepció mögé áll.
Ez azt jelenti, hogy a tömbmagyarság egy területi, a szórványmagyarság pedig egy kulturális autonómiát szeretne elérni – mondta Semjén Zsolt. Fontos látni azt is – folytatta –, a magyarság soha nem kért és nem követelt olyat, ami nem lenne általánosan elfogadott az Európai Unióban.
„Nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más népnél vagy nemzetnél sem, ha másoknak lehet, nekünk is lehet, ha másoknak szabad, akkor nekünk is az" – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: ha nem így lenne, azt fogadnánk el, hogy másodrangú emberek vagyunk, nemzeti érdekeinket azonban nem rendelhetjük alá más országok belpolitikája és érdekei alá.
Forrás: http://www.kronika.ro/kulfold/610-ezer-keres-560-ezer-kulhoni-allampolgar

Korrepetálás

Pénzügy, statisztika, számvitel? A számok világában nem mindig könnyű eligazodni, kicsit kuszának, zavarosnak tűnhet néha. De csak abban az esetben, ha nincs meg a megfelelő iránytű, melynek segítségével könnyűszerrel megtalálod a megfelelő irányt és mire észbe kapsz, már célegyenesben is vagy! Én a kezedbe adom a kulcsot, te pedig kinyithatod az utadba kerülő ajtókat. Ha úgy érzed, hogy akár pénzügyből, akár statisztikából, akár számvitelből szükséged van egy kis támogatásra, keress bátran, megtaláljuk a megoldást. A helyszín  lehet a technika fejlődésének köszönhetően akár egy virtuális tanterem.
Keress bátran itt vagy a következő e-mail címen: adrienn.dobronyi@gmail.com
 „A statisztika olyan, mint a bikini: sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja.” Aaron Levenstein

Hazai Anyakönyvezés

1. Mikor van helye hazai anyakönyvezésnek?

A hazai anyakönybe a születésénél fogva magyar állampolgárok és klasszikus honosítási eljárásban (tehát nem egyszerűsített honosítási eljárásban) magyar állampolgárságot szerzett személyek, valamint a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan személyek külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatát, halálesetét kell bejegyezni.

A fentieken kívül bejegyezhető a hazai anyakönybe:

-          nem magyar állampolgár külföldön történt születése, akit magyar állampolgár fogadott örökbe,

-          külföldön született kiskorú magyar állampolgár magyar vagy külföldi állampolgár által külföldön történt örökbefogadása,

-          bíróság holtnak nyilvánító döntése, ha az érintett születési helye külföldön, vagy ismeretlen helyen található,

-          halál tényének bírói megállapítása, ha a haláleset helye külföldön van.

2. Mi a különbség az egyszerűsített honosítási eljárást követő hazai anyakönyvi és a klasszikus hazai anyakönyvi eljárás között?

Az egyszerűsített honosítási eljárást követő hazai anyakönyvi eljárás során kizárólag az egyszerűsített honosítási eljárásban honosított személyek külföldön történt anyakönyvi eseményeinek (születés, házasság) anyakönyvezésére kerül sor. A klasszikus hazai anyakönyvi eljárásban a születésénél fogva magyar állampolgárok és klasszikus honosítási eljárásban (tehát nem egyszerűsített honosítási eljárásban) magyar állampolgárságot szerzett személyek külföldön történt anyakönyvi eseményeit (születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatát, halálesetét) anyakönyvezik.

3. Melyik hatóság jogosult a magyar állampolgárok külföldön történt hazai anyakönyvi eseményeit anyakönyvezni?

A hazai anyakönyvezésre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal rendelkezik hatáskörrel.

4. Hol lehet kezdeményezni a hazai anyakönyvezést?

- a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet magyar állampolgár előterjesztheti bármelyik anyakönyvvezetőnél,

- a külföldön élő magyar állampolgár bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet,

- az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elő kell terjeszteni

5. Meghatalmazott útján előterjeszthető-e a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelem?

A hazai anyakönyvezésre irányuló kérelem személyesen vagy meghatalmazott útján terjeszthető elő.

A meghatalmazott útján történő kérelem benyújtás esetén eredeti példány meghatalmazás szükséges a kérelem előterjesztéséhez, továbbá a meghatalmazott az érintett helyett személyes nyilatkozatokat (pl. gyermek születési családi és utónevére, illetve annak anyakönyvezésének módjára, házastársak házassági névviselésére, a házasságkötést megelőző családi állapotára, a születendő gyermekek születési családi nevére vonatkozó személyes nyilatkozatot) nem tehet.

Magyarországon a szóbeli kérelemről a benyújtás helye szerinti anyakönyvvezető, illetve külföldön a konzuli tisztviselő adatlapot tölt ki. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél postai úton is elő lehet terjeszteni.

6. A hazai anyakönyvi eljárásban milyen meghatalmazást fogadnak el?

A hazai anyakönyvi eljárásban, ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja.

A meghatalmazást írásba kell foglalni. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Közokirat a közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás. A magánokiratba foglalt meghatalmazást a meghatalmazónak sajátkezűleg kell írnia és aláírnia vagy két tanúnak a meghatalmazáson aláírásával kell igazolni, hogy a meghatalmazó a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el, utóbbi esetben az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni.

7. E-mailben vagy faxon küldött meghatalmazás elfogadható a hazai anyakönyvi eljásárban?

E-mailben vagy faxon küldött meghatalmazás nem fogadható el a hazai anyakönyvi eljárásban, kizárólag a meghatalmazás eredeti példánya.

8. Eredeti okiratot kell-e csatolni a hazai anyakönyvi kérelemhez?

Az anyakönyvbe bejegyezendő adatokat okirattal kell igazolni, így a kérelemhez eredeti okirat csatolása szükséges. Az eredeti okirat az anyakönyvi alapirat része, így az a kérelemezőnek nem adható vissza.

Abban az esetben, ha az eredeti okirattal együtt annak - a magyar konzul vagy magyar közjegyző által készített – hiteles másolatát is megküldi, az eredeti okirat a hazai anyakönyvi eljárás lezárulását követően visszaadható a kérelmezőnek.

9. Mely esetben kell a hazai anyakönyvi kérelemhez a személyi adat és lakcím nyilvántartásba történő felvételhez szükséges nyilvántartásba vételi adatlapot kitölteni?

Ha a külföldi anyakönyvi eseménnyel érintett magyar állampolgár a személyi adat- és lakcím nyilvántartásban nem szerepel, hivatalból kerül nyilvántartásba vételre, amennyiben Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített és a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi és a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmét 2013. március 1. után nyújtotta be.

A fenti esetekben a hazai anyakönyvezés iránti kérelemről felvett adatlappal együtt nyilvántartásba vételi adatlapot is ki kell töltenie a kérelmet átvevő anyakönyvvezetőnek, illetve külföldön a magyar konzulnak.

A hazai anyakönyvezést végző hatóság kizárólag külföldön élő magyar állampolgárként veheti nyilvántartásba a kérelmezőt, a magyarországon élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala jogosult.

10. Kiskorú gyermek nyilvántartásba vétele milyen lakcímre kérhető?

A kiskorú gyermek lakóhelyeként – ha a bíróság vagy a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz – a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni. Az anya vagy az apa bejelentett lakcímétől eltérő lakcímre a kiskorú gyermek nyilvántartásba vétele nem teljesíthető.

11. Mennyi időn belül kell a kérelmet az átvevő hatóságnak felterjesztenie a hazai anyakönyvezést végző hatósághoz?

A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet:

- az anyakönyvvezető a kérelem benyújtásától számított három napon belül,

- az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárság igazolását, vagy az állampolgárság megszerzésére vonatkozó okirat kiállítását követő három napon belül,

- a konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával küldi meg a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőnek.

12. Mennyi a hazai anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje?

A hazai anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje a kérelemnek a hazai anyakönyvezést végző hatósághoz történő megérkezésétől számított harminc nap.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele:

- a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,

- a jogsegély eljárás időtartama, továbbá adatnak más hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásából történő beszerzése,

- az eljárás felfüggesztésének időtartama,

- a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától, annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

13. Van-e lehetőség gyorsított eljárásra?

A hazai anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje 30 nap, gyorsított eljárásra a jogszabály nem ad lehetőséget.

14. Visszaadható-e a hazai anyakönyvi kérelemhez mellékelt eredeti okirat?

A hazai anyakönyvi kérelemhez mellékelt eredeti okiratok a kérelmezőnek nem adhatók vissza, azok az anyakönyvi alapirat részét képezik.

Kérelemre az anyakönyvi alapiratban található eredeti külföldi okiratokról ‑ a szükséges összegű illeték lerovása mellett – másolat kiállítása kérhető. A másolaton feltüntetésre kerül, hogy az okirat eredeti példánya az anyakönyvi alapiratban található. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény IV. Mellékeltének 1. pontja alapján a magyar nyelvű másolat illetéke oldalanként100 forint, az idegen nyelvű másolat illetéke oldalanként 300 forint.

15. Kell-e illetéket fizetni a hazai anyakönyvi eljárásért?

A hazai anyakönyvezési eljárás és a hazai anyakönyvezés megtörténtét követően első alkalommal kiállított magyar anyakönyvi kivonat illetékmentes.

16. Hol és hogyan nyújtható be kérelem a már anyakönyvezett eseményekről történtő anyakönyvi kivonat kiállítása iránt?

Anyakönyvi kivonat kiállítása írásban kérhető. A kérelem

-          postai úton küldhető meg a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak,

-          személyesen nyújtható be a hazai anyakönyvezést végző hatóság ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben, vagy helyi anyakönyvvezetőnél, illetve külföldön a magyar külképviseleten.

17. A kivonat kiállítása iránti kérelem formanyomtatványon nyújtható be?

A kivonat kiállítása iránti kérelem nem csak formanyomtatványon nyújtható be. A kérelem kézzel vagy géppel írva is előterjeszthető, azonban mindkét esetben a kérelmet a kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának saját kezűleg alá kell írnia és a kérelem eredeti példányát kell benyújtani.

A kivonat kiállítás kérelmezését megkönnyítő formanyomtatvány hivatalunk honlapjáról letölthető:

http://www.bmbah.hu/nyomtatvany_mintak.php?id=88

18. Milyen címre lehet a kivonat kérelmet vagy a hiánypótlást megküldeni?

A hazai anyakönyvezést végző hatóság levelezési címe:

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Állampolgársági Igazgatóság

1903 Budapest, Pf.: 314/24.

19. Mennyi a kivonat kiállítás ügyintézési határideje?

Az anyakönyvi kivonatot a kérelemnek az eljáró hatósághoz érkezésétől számított 8 napon belül kell kiállítani.

20. Mitől függ, hogy milyen esetekben kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonat kiállításáért?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 5. pontja meghatározza azokat az eseteket, amikor az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes, e szerint az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes:

a) a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben;

b) az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez;

c) az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és

ca) a születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére,

cb) a házassági anyakönyvből a házastárs részére,

cc) a halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére,

d) tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára,

e) a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez;

f) az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez;

g) a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben;

történik a kiállítása;

Az illetéktörvény fenti rendelkezése által nem szabályozott esetekben az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékköteles. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke – kivonatonként – 2000 forint, amit a kérelmen illetékbélyegben kell leróni. Illetékbelyeget postahivatalban lehet vásárolni.

21. Mikor van a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak ügyfélfogadása?

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóság Honosítási és Hazai Anyakönyvi Osztálya az alábbi helyen és időpontban tart ügyfélfogadást:

Budapest XI. kerület, Sztregova köz III. számú Ügyfélszolgálati Iroda

Ügyfélfogadás ideje: szerda, 08.30-12.00

Az ügyfélfogadáson az ügyfelek fogadása érkezési sorrendben, sorszám húzás alapján történik.

Forrás: http://www.bmbah.hu/jomla/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=484&Itemid=1243&lang=hu#

Kedvezményes honosítás esetei (nem visszahonosítás)

JOGOSULTAK KÖRE

Honosítással az a külföldi személy szerezhet magyar állampolgárságot, aki még soha nem volt magyar állampolgár.

A HONOSÍTÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

• Meghatározott ideig – bevándoroltként, letelepedettként, menekültként elismert személyek, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők köre – folyamatosan Magyarországon lakott és állandó bejelentett lakóhellyel (lakcímkártyával) rendelkezik.
• Büntetlen előélet, valamint büntetőeljárás nincs folyamatban a kérelmező ellen.
• Biztosított magyarországi lakhatás és megélhetés.
• A kérelmező honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.
• Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát kell tenni.

A magyar állampolgárság megszerzésének nem feltétele a külföldi állampolgárságról való lemondás, azonban egyes országokban a más állam állampolgárságának megszerzése eredményezheti az eredeti állampolgárság elvesztését.
Ezzel kapcsolatban javasoljuk, keresse fel hazája illetékes szervét vagy a külképviseletet.

A KEDVEZMÉNYES HONOSÍTÁS FELTÉTELEI

Nyolcévi folyamatos magyarországi ittlakás után kérheti honosítását az a személy, aki kedvezményes honosításra nem jogosult.

Háromévi folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kérhet az aki:

• Magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,
• Kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
• Magyar állampolgár fogadta örökbe (és időközben nagykorúvá vált),
• Magyar hatóság menekültként elismerte.
• Hontalan

Ötévi folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kérhet az aki:

• Magyarország területén született,
• Kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet,

Kiskorú gyermek esetében a fenti időtartamok csökkenthetők, ha a honosítást a szülővel együtt kéri, vagy a szülő már megszerezte a magyar állampolgárságot.
Magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú honosítását az örökbefogadó a gyermek lakóhelyétől függetlenül kérheti.

A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK HELYE, MÓDJA

A honosítási kérelmet személyesen,

• a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál,
• a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál,
• a magyar konzuli tisztviselőknél, illetve
• a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál

FORMANYOMTATVÁNY

A kérelem benyújtásához rendszeresített formanyomtatványokat az alábbi linkekre kattintva töltheti le:
Microsoft Office 2007-re optimalizált, elektronikusan kitölthető formanyomtatvány:
- Honosítási kérelem
- Adatlap lakcím nyílvántartásba vételhez
PDF formátumban letölthető, kézírással kitölthető formanyomtatvány:
- Honosítási kérelem
- Adatlap lakcím nyílvántartásba vételhez
- adatlap a külföldön történt születés és házasságkötés hazai anyakönyvezéséhez,
- adatlap a személyazonosító igazolvány kiállításához.

A kérelem-nyomtatvány tartalmazza a névmódosítási kérelmet is. A honosítási kérelmen több nyilatkozatot kell tenni, pl. a büntetlen előéletről, vagy arról, hogy mely okiratok beszerzését kéri hivatalból.

A honosítási kérelemnek tartalmaznia kell a nagykorú kérelmező(k) nem szakmai önéletrajzát, amelyben életútját kell bemutatnia: családja, Magyarországon és külföldön élő hozzátartozói, mikor, miként jött Magyarországra, mivel foglalkozott magyarországi tartózkodása alatt.

KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK

Kötelező mellékletek:

• a kérelmező(k) 2 db arcfényképe (1 a honosítási kérelemre, 1 pedig a személyazonosító igazolvány adatlapra),
• eredeti születési anyakönyvi kivonat, és a családi állapotot igazoló eredeti okmányok pl.: házassági, halotti anyakönyvi kivonatot, jogerős bontóítéletet (Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell csatolni.)
• magyarországi lakhatás és megélhetés igazolása

Magyarországi lakhatás igazolására alkalmas iratok:
-          Saját tulajdonú ingatlan esetében tulajdoni lap vagy az adásvételi szerződés másolata.
-          Bérlemény esetében, a lakásbérleti szerződés, valamint a bérbeadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lap.
-          Befogadott személy esetében, a befogadó nyilatkozat, valamint a befogadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lap.
Magyarországi megélhetés igazolására alkalmas iratok például:
-          A kérelmező (valamint házastársa) adóhatóság (NAV) által kiállított az előző három évről szóló jövedelemigazolása és az utolsó háromhavi jövedelmét is tartalmazó munkáltatói igazolás.
-          nyugdíjas személy esetében a nyugdíjmegállapító határozat fénymásolata (az adott évre vonatkozóan)
-          Eltartott személy esetében, az eltartási nyilatkozat, valamint az eltartó jövedelemigazolása (a fentiek szerint).

• magyar állampolgár által örökbefogadott gyermek esetében a magyar gyámhatóság jogerős határozata,
• igazolás az alkotmányos alapismeretek (állampolgársági) vizsgáról, vagy a vizsga alóli mentesülést igazoló okirat. Nem kell mellékelni az igazolást, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy kérte a fővárosi kormányhivatalt, hogy az alkotmányos alapismeretekből tett sikeres vizsgáról az állampolgársági ügyekben eljáró szervet (BÁH) értesítse,

A kérelem elbírálását elősegíti, ha csatolja a bevándorlást vagy letelepedést engedélyező, illetve a menekültügyi hatóság határozatát, továbbá az állandó tartózkodásra jogosító engedély fénymásolatát.


Az alkotmányos alapismeretek vizsga:
A vizsgára a kérelmező a Fővárosi Kormányhivatalnál jelentkezhet a jelentkezési lap kitöltésével személyesen vagy postai úton.
A vizsga díja a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötven százaléka.

A vizsga alól mentesülők köre:

• a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes személy,
• aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben szerzett végzettséget és a kérelem benyújtásakor csatolja a végzettséget tanúsító bizonyítványt, illetve az oklevél/diploma közjegyző, vagy a kibocsátó intézmény által hitelesített másolatát,
• a kérelem benyújtásakor 60. életévét betöltötte,
• igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére, és a kérelem benyújtásakor csatolja az erről szóló, a betegség jellege szerint illetékes szakintézmény igazolását.

Névmódosítási kérelem benyújtásának feltételei:

A honosítási kérelemben Ön egyidejűleg kérheti:

• hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;
• többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;
• utónevének magyar megfelelőjét;
• amennyiben házassági nevet visel házastársa vagy annak felmenője, illetve - özvegy, elvált családi állapot esetén - volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését

-          házas családi állapot esetén - házastársa saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viseli vagy a honosítási eljárásban annak viselését kéri,
-          elvált családi állapot esetén - volt házastársa a saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselte,
-          özvegy családi állapot esetén - volt házastársa a saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselte vagy a honosítási eljárásban annak viselését kérhette volna.

• elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.

A névmódosítást hagyományos honosítás esetében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv engedélyezi. Az engedélyezett névmódosítás az állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.

A honosítási eljárás folyamata

A BÁH a honosítási kérelmeket három hónapon belül terjeszti fel a belügyminiszterhez.
A megállapított határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, valamint az eljáráshoz szükséges adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.
A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási okiratot ad ki. Ezt követően a kérelmezőnek állampolgársági esküt vagy fogadalmat kell tennie, melyre a lakóhely szerint illetékes polgármester küldi meg a felhívást. A magyar állampolgárságot a kérelmező az eskü vagy a fogadalom letételének napjával szerzi meg.
A polgármester az okirat megérkezését követő 30 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.
Amennyiben az eskü vagy fogadalom letételére egy éven belül nem kerül sor, a honosítási okirat hatályát veszti.
Amennyiben a kérelmező a honosítási feltételeket nem teljesíti, és kérelme elutasításra kerül, abban az esetben lehetősége van újabb honosítási kérelem benyújtására.

A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.

A honosítási és a névmódosítási eljárás illetékmentes.

Elérhetőségek

Honlap. www.bevandorlas.hu
E-mail: apf@bah.b-m.hu
Telefonszám: (1) 463-9118
Levelezési címzett, cím:
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
Állampolgársági Igazgatóság
1903 Budapest. Pf.: 314/24.


Forrás: http://www.bmbah.hu/jomla/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=40&Itemid=386&lang=hu#honosts

Kétszázezer szavazó lesz határon túlról?

A Nemzeti Választási Iroda legutolsó, január 9-én nyilvánosságra hozott adatai szerint már 102 ezren kérték a névjegyzékbe vételt. A regisztrációt a külföldön élő magyar állampolgárok tavaly augusztus óta levélben, november 1-jétől pedig elektronikus úton is kezdeményezhetik. Erre egyébként a szavazást megelőző tizenötödik napig – ha április 6-án lesz a választás, március 22-ig – lehetőségük lesz.
Az első hónapban, vagyis tavaly augusztusban mindössze 5600-an jelentkeztek, szeptemberben viszont több mint 17 ezer, októberben 15 ezer kérelem érkezett. Az elektronikus regisztráció lehetőségének megnyílása után nőtt az érdeklődés: novemberben 22 ezren, decemberben 25 ezren kérték a nyilvántartásba vételüket. Ha ez a tendencia folytatódik, nagyjából kétszázezer határon túli választóra lehet számítani.
Ez nem tűnik túl soknak, hiszen a szomszédos államokban az egyszerűsített honosítási eljárás során már több mint félmilliónyian szereztek magyar állampolgárságot. Emellett akár négymillióra is tehető azok száma, akik – e körbe tartoznak az egykori kivándorlók és leszármazottaik – szintén rendelkeznek magyar állampolgársággal, egy részük azonban talán nem is tud erről. Ők már alig vagy egyáltalán nem kötődnek az anyaországhoz, így potenciális szavazóként sem jönnek szóba.
Mindazonáltal elképzelhető, hogy a választás közeledtével a külföldön élők körében is megnő a voksolási hajlandóság, és ennek érdekében a kormány mindent meg is tesz. Azokkal a határon túliakkal, akiknek a lakcíme rendelkezésre áll – idetartoznak a 2011 óta kedvezményesen honosítottak, illetve azok, akik saját kérésükre szerepelnek a hazai népesség-nyilvántartásban –, a miniszterelnök levelez, míg a külképviseletek például az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Ausztráliában a külföldi magyarságot tömörítő szervezetek útján igyekeznek rábírni honfitársainkat a szavazáson való részvételre.
Ennek ugyan nagy tétje nincs, mert ők csak a pártok országos listáira szavazhatnak, és ha elegendően sokan – legalább félmilliónyian – lesznek, akkor is legfeljebb két-három mandátumról dönthetnek. De ez csak akkor igaz, ha a körükben a pártpreferenciák markánsan eltérnek a hazaitól, és döntő többségük azonos politikai szervezetre voksol. Ha nem így lesz, a külföldi szavazatok gyakorlatilag nem befolyásolják a választás kimenetelét.
A legfrissebb adatok szerint a Romániában élő magyarság a legaktívabb, mert onnan már 45 ezernél is többen jelentkeztek. Őket a délvidékiek követik 18 ezer regisztrációs kérelemmel, míg a sorban harmadik Németországból eddig valamivel több, mint ezer magyar jelezte, hogy szavazni szeretne. Az Egyesült Államokban és Kanadában is jelentős magyar diaszpóra él, de e két országból csupán nyolcszázan érdeklődnek a hazai választáson való részvétel iránt. Ausztráliából háromszázan, Dél-Amerikából pedig csak pár tucatnyian akarnak voksolni, miközben ott is nagyszámú magyar kisebbség található.
Regisztrációs kérelem egyébként összesen mintegy hatvan államból – még Algériából, Dél-Afrikából, Japánból, Nepálból, Szingapúrból és Új-Zélandról is – érkezett, további 1500-at Magyarországról küldtek el. Több mint harminc európai ország szerepel a sorban – száznál többen szavaznának Németország mellett például Angliában, Olaszországban, Svájcban és Svédországban –, a kettős állampolgárságot tiltó államokban, tehát Ausztriában, Szlovákiában és Ukrajnában viszont minimális az érdeklődés. E három államból összesen 761-en regisztrálnának.

Forrás: http://nol.hu/belfold/20140113-ketszazezer_szavazo_lesz