Hazai Anyakönyvezés

1. Mikor van helye hazai anyakönyvezésnek?

A hazai anyakönybe a születésénél fogva magyar állampolgárok és klasszikus honosítási eljárásban (tehát nem egyszerűsített honosítási eljárásban) magyar állampolgárságot szerzett személyek, valamint a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan személyek külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatát, halálesetét kell bejegyezni.

A fentieken kívül bejegyezhető a hazai anyakönybe:

-          nem magyar állampolgár külföldön történt születése, akit magyar állampolgár fogadott örökbe,

-          külföldön született kiskorú magyar állampolgár magyar vagy külföldi állampolgár által külföldön történt örökbefogadása,

-          bíróság holtnak nyilvánító döntése, ha az érintett születési helye külföldön, vagy ismeretlen helyen található,

-          halál tényének bírói megállapítása, ha a haláleset helye külföldön van.

2. Mi a különbség az egyszerűsített honosítási eljárást követő hazai anyakönyvi és a klasszikus hazai anyakönyvi eljárás között?

Az egyszerűsített honosítási eljárást követő hazai anyakönyvi eljárás során kizárólag az egyszerűsített honosítási eljárásban honosított személyek külföldön történt anyakönyvi eseményeinek (születés, házasság) anyakönyvezésére kerül sor. A klasszikus hazai anyakönyvi eljárásban a születésénél fogva magyar állampolgárok és klasszikus honosítási eljárásban (tehát nem egyszerűsített honosítási eljárásban) magyar állampolgárságot szerzett személyek külföldön történt anyakönyvi eseményeit (születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatát, halálesetét) anyakönyvezik.

3. Melyik hatóság jogosult a magyar állampolgárok külföldön történt hazai anyakönyvi eseményeit anyakönyvezni?

A hazai anyakönyvezésre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal rendelkezik hatáskörrel.

4. Hol lehet kezdeményezni a hazai anyakönyvezést?

- a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet magyar állampolgár előterjesztheti bármelyik anyakönyvvezetőnél,

- a külföldön élő magyar állampolgár bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet,

- az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elő kell terjeszteni

5. Meghatalmazott útján előterjeszthető-e a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelem?

A hazai anyakönyvezésre irányuló kérelem személyesen vagy meghatalmazott útján terjeszthető elő.

A meghatalmazott útján történő kérelem benyújtás esetén eredeti példány meghatalmazás szükséges a kérelem előterjesztéséhez, továbbá a meghatalmazott az érintett helyett személyes nyilatkozatokat (pl. gyermek születési családi és utónevére, illetve annak anyakönyvezésének módjára, házastársak házassági névviselésére, a házasságkötést megelőző családi állapotára, a születendő gyermekek születési családi nevére vonatkozó személyes nyilatkozatot) nem tehet.

Magyarországon a szóbeli kérelemről a benyújtás helye szerinti anyakönyvvezető, illetve külföldön a konzuli tisztviselő adatlapot tölt ki. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél postai úton is elő lehet terjeszteni.

6. A hazai anyakönyvi eljárásban milyen meghatalmazást fogadnak el?

A hazai anyakönyvi eljárásban, ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja.

A meghatalmazást írásba kell foglalni. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Közokirat a közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás. A magánokiratba foglalt meghatalmazást a meghatalmazónak sajátkezűleg kell írnia és aláírnia vagy két tanúnak a meghatalmazáson aláírásával kell igazolni, hogy a meghatalmazó a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el, utóbbi esetben az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni.

7. E-mailben vagy faxon küldött meghatalmazás elfogadható a hazai anyakönyvi eljásárban?

E-mailben vagy faxon küldött meghatalmazás nem fogadható el a hazai anyakönyvi eljárásban, kizárólag a meghatalmazás eredeti példánya.

8. Eredeti okiratot kell-e csatolni a hazai anyakönyvi kérelemhez?

Az anyakönyvbe bejegyezendő adatokat okirattal kell igazolni, így a kérelemhez eredeti okirat csatolása szükséges. Az eredeti okirat az anyakönyvi alapirat része, így az a kérelemezőnek nem adható vissza.

Abban az esetben, ha az eredeti okirattal együtt annak - a magyar konzul vagy magyar közjegyző által készített – hiteles másolatát is megküldi, az eredeti okirat a hazai anyakönyvi eljárás lezárulását követően visszaadható a kérelmezőnek.

9. Mely esetben kell a hazai anyakönyvi kérelemhez a személyi adat és lakcím nyilvántartásba történő felvételhez szükséges nyilvántartásba vételi adatlapot kitölteni?

Ha a külföldi anyakönyvi eseménnyel érintett magyar állampolgár a személyi adat- és lakcím nyilvántartásban nem szerepel, hivatalból kerül nyilvántartásba vételre, amennyiben Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített és a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi és a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmét 2013. március 1. után nyújtotta be.

A fenti esetekben a hazai anyakönyvezés iránti kérelemről felvett adatlappal együtt nyilvántartásba vételi adatlapot is ki kell töltenie a kérelmet átvevő anyakönyvvezetőnek, illetve külföldön a magyar konzulnak.

A hazai anyakönyvezést végző hatóság kizárólag külföldön élő magyar állampolgárként veheti nyilvántartásba a kérelmezőt, a magyarországon élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala jogosult.

10. Kiskorú gyermek nyilvántartásba vétele milyen lakcímre kérhető?

A kiskorú gyermek lakóhelyeként – ha a bíróság vagy a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz – a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni. Az anya vagy az apa bejelentett lakcímétől eltérő lakcímre a kiskorú gyermek nyilvántartásba vétele nem teljesíthető.

11. Mennyi időn belül kell a kérelmet az átvevő hatóságnak felterjesztenie a hazai anyakönyvezést végző hatósághoz?

A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet:

- az anyakönyvvezető a kérelem benyújtásától számított három napon belül,

- az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárság igazolását, vagy az állampolgárság megszerzésére vonatkozó okirat kiállítását követő három napon belül,

- a konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával küldi meg a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőnek.

12. Mennyi a hazai anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje?

A hazai anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje a kérelemnek a hazai anyakönyvezést végző hatósághoz történő megérkezésétől számított harminc nap.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele:

- a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,

- a jogsegély eljárás időtartama, továbbá adatnak más hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásából történő beszerzése,

- az eljárás felfüggesztésének időtartama,

- a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától, annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

13. Van-e lehetőség gyorsított eljárásra?

A hazai anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje 30 nap, gyorsított eljárásra a jogszabály nem ad lehetőséget.

14. Visszaadható-e a hazai anyakönyvi kérelemhez mellékelt eredeti okirat?

A hazai anyakönyvi kérelemhez mellékelt eredeti okiratok a kérelmezőnek nem adhatók vissza, azok az anyakönyvi alapirat részét képezik.

Kérelemre az anyakönyvi alapiratban található eredeti külföldi okiratokról ‑ a szükséges összegű illeték lerovása mellett – másolat kiállítása kérhető. A másolaton feltüntetésre kerül, hogy az okirat eredeti példánya az anyakönyvi alapiratban található. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény IV. Mellékeltének 1. pontja alapján a magyar nyelvű másolat illetéke oldalanként100 forint, az idegen nyelvű másolat illetéke oldalanként 300 forint.

15. Kell-e illetéket fizetni a hazai anyakönyvi eljárásért?

A hazai anyakönyvezési eljárás és a hazai anyakönyvezés megtörténtét követően első alkalommal kiállított magyar anyakönyvi kivonat illetékmentes.

16. Hol és hogyan nyújtható be kérelem a már anyakönyvezett eseményekről történtő anyakönyvi kivonat kiállítása iránt?

Anyakönyvi kivonat kiállítása írásban kérhető. A kérelem

-          postai úton küldhető meg a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak,

-          személyesen nyújtható be a hazai anyakönyvezést végző hatóság ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben, vagy helyi anyakönyvvezetőnél, illetve külföldön a magyar külképviseleten.

17. A kivonat kiállítása iránti kérelem formanyomtatványon nyújtható be?

A kivonat kiállítása iránti kérelem nem csak formanyomtatványon nyújtható be. A kérelem kézzel vagy géppel írva is előterjeszthető, azonban mindkét esetben a kérelmet a kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának saját kezűleg alá kell írnia és a kérelem eredeti példányát kell benyújtani.

A kivonat kiállítás kérelmezését megkönnyítő formanyomtatvány hivatalunk honlapjáról letölthető:

http://www.bmbah.hu/nyomtatvany_mintak.php?id=88

18. Milyen címre lehet a kivonat kérelmet vagy a hiánypótlást megküldeni?

A hazai anyakönyvezést végző hatóság levelezési címe:

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Állampolgársági Igazgatóság

1903 Budapest, Pf.: 314/24.

19. Mennyi a kivonat kiállítás ügyintézési határideje?

Az anyakönyvi kivonatot a kérelemnek az eljáró hatósághoz érkezésétől számított 8 napon belül kell kiállítani.

20. Mitől függ, hogy milyen esetekben kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonat kiállításáért?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 5. pontja meghatározza azokat az eseteket, amikor az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes, e szerint az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes:

a) a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben;

b) az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez;

c) az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és

ca) a születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére,

cb) a házassági anyakönyvből a házastárs részére,

cc) a halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére,

d) tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára,

e) a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez;

f) az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez;

g) a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben;

történik a kiállítása;

Az illetéktörvény fenti rendelkezése által nem szabályozott esetekben az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékköteles. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke – kivonatonként – 2000 forint, amit a kérelmen illetékbélyegben kell leróni. Illetékbelyeget postahivatalban lehet vásárolni.

21. Mikor van a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak ügyfélfogadása?

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóság Honosítási és Hazai Anyakönyvi Osztálya az alábbi helyen és időpontban tart ügyfélfogadást:

Budapest XI. kerület, Sztregova köz III. számú Ügyfélszolgálati Iroda

Ügyfélfogadás ideje: szerda, 08.30-12.00

Az ügyfélfogadáson az ügyfelek fogadása érkezési sorrendben, sorszám húzás alapján történik.

Forrás: http://www.bmbah.hu/jomla/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=484&Itemid=1243&lang=hu#

Kedvezményes honosítás esetei (nem visszahonosítás)

JOGOSULTAK KÖRE

Honosítással az a külföldi személy szerezhet magyar állampolgárságot, aki még soha nem volt magyar állampolgár.

A HONOSÍTÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

• Meghatározott ideig – bevándoroltként, letelepedettként, menekültként elismert személyek, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők köre – folyamatosan Magyarországon lakott és állandó bejelentett lakóhellyel (lakcímkártyával) rendelkezik.
• Büntetlen előélet, valamint büntetőeljárás nincs folyamatban a kérelmező ellen.
• Biztosított magyarországi lakhatás és megélhetés.
• A kérelmező honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.
• Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát kell tenni.

A magyar állampolgárság megszerzésének nem feltétele a külföldi állampolgárságról való lemondás, azonban egyes országokban a más állam állampolgárságának megszerzése eredményezheti az eredeti állampolgárság elvesztését.
Ezzel kapcsolatban javasoljuk, keresse fel hazája illetékes szervét vagy a külképviseletet.

A KEDVEZMÉNYES HONOSÍTÁS FELTÉTELEI

Nyolcévi folyamatos magyarországi ittlakás után kérheti honosítását az a személy, aki kedvezményes honosításra nem jogosult.

Háromévi folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kérhet az aki:

• Magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,
• Kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
• Magyar állampolgár fogadta örökbe (és időközben nagykorúvá vált),
• Magyar hatóság menekültként elismerte.
• Hontalan

Ötévi folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kérhet az aki:

• Magyarország területén született,
• Kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet,

Kiskorú gyermek esetében a fenti időtartamok csökkenthetők, ha a honosítást a szülővel együtt kéri, vagy a szülő már megszerezte a magyar állampolgárságot.
Magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú honosítását az örökbefogadó a gyermek lakóhelyétől függetlenül kérheti.

A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK HELYE, MÓDJA

A honosítási kérelmet személyesen,

• a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál,
• a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál,
• a magyar konzuli tisztviselőknél, illetve
• a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál

FORMANYOMTATVÁNY

A kérelem benyújtásához rendszeresített formanyomtatványokat az alábbi linkekre kattintva töltheti le:
Microsoft Office 2007-re optimalizált, elektronikusan kitölthető formanyomtatvány:
- Honosítási kérelem
- Adatlap lakcím nyílvántartásba vételhez
PDF formátumban letölthető, kézírással kitölthető formanyomtatvány:
- Honosítási kérelem
- Adatlap lakcím nyílvántartásba vételhez
- adatlap a külföldön történt születés és házasságkötés hazai anyakönyvezéséhez,
- adatlap a személyazonosító igazolvány kiállításához.

A kérelem-nyomtatvány tartalmazza a névmódosítási kérelmet is. A honosítási kérelmen több nyilatkozatot kell tenni, pl. a büntetlen előéletről, vagy arról, hogy mely okiratok beszerzését kéri hivatalból.

A honosítási kérelemnek tartalmaznia kell a nagykorú kérelmező(k) nem szakmai önéletrajzát, amelyben életútját kell bemutatnia: családja, Magyarországon és külföldön élő hozzátartozói, mikor, miként jött Magyarországra, mivel foglalkozott magyarországi tartózkodása alatt.

KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK

Kötelező mellékletek:

• a kérelmező(k) 2 db arcfényképe (1 a honosítási kérelemre, 1 pedig a személyazonosító igazolvány adatlapra),
• eredeti születési anyakönyvi kivonat, és a családi állapotot igazoló eredeti okmányok pl.: házassági, halotti anyakönyvi kivonatot, jogerős bontóítéletet (Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell csatolni.)
• magyarországi lakhatás és megélhetés igazolása

Magyarországi lakhatás igazolására alkalmas iratok:
-          Saját tulajdonú ingatlan esetében tulajdoni lap vagy az adásvételi szerződés másolata.
-          Bérlemény esetében, a lakásbérleti szerződés, valamint a bérbeadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lap.
-          Befogadott személy esetében, a befogadó nyilatkozat, valamint a befogadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lap.
Magyarországi megélhetés igazolására alkalmas iratok például:
-          A kérelmező (valamint házastársa) adóhatóság (NAV) által kiállított az előző három évről szóló jövedelemigazolása és az utolsó háromhavi jövedelmét is tartalmazó munkáltatói igazolás.
-          nyugdíjas személy esetében a nyugdíjmegállapító határozat fénymásolata (az adott évre vonatkozóan)
-          Eltartott személy esetében, az eltartási nyilatkozat, valamint az eltartó jövedelemigazolása (a fentiek szerint).

• magyar állampolgár által örökbefogadott gyermek esetében a magyar gyámhatóság jogerős határozata,
• igazolás az alkotmányos alapismeretek (állampolgársági) vizsgáról, vagy a vizsga alóli mentesülést igazoló okirat. Nem kell mellékelni az igazolást, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy kérte a fővárosi kormányhivatalt, hogy az alkotmányos alapismeretekből tett sikeres vizsgáról az állampolgársági ügyekben eljáró szervet (BÁH) értesítse,

A kérelem elbírálását elősegíti, ha csatolja a bevándorlást vagy letelepedést engedélyező, illetve a menekültügyi hatóság határozatát, továbbá az állandó tartózkodásra jogosító engedély fénymásolatát.


Az alkotmányos alapismeretek vizsga:
A vizsgára a kérelmező a Fővárosi Kormányhivatalnál jelentkezhet a jelentkezési lap kitöltésével személyesen vagy postai úton.
A vizsga díja a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötven százaléka.

A vizsga alól mentesülők köre:

• a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes személy,
• aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben szerzett végzettséget és a kérelem benyújtásakor csatolja a végzettséget tanúsító bizonyítványt, illetve az oklevél/diploma közjegyző, vagy a kibocsátó intézmény által hitelesített másolatát,
• a kérelem benyújtásakor 60. életévét betöltötte,
• igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére, és a kérelem benyújtásakor csatolja az erről szóló, a betegség jellege szerint illetékes szakintézmény igazolását.

Névmódosítási kérelem benyújtásának feltételei:

A honosítási kérelemben Ön egyidejűleg kérheti:

• hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;
• többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;
• utónevének magyar megfelelőjét;
• amennyiben házassági nevet visel házastársa vagy annak felmenője, illetve - özvegy, elvált családi állapot esetén - volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését

-          házas családi állapot esetén - házastársa saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viseli vagy a honosítási eljárásban annak viselését kéri,
-          elvált családi állapot esetén - volt házastársa a saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselte,
-          özvegy családi állapot esetén - volt házastársa a saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselte vagy a honosítási eljárásban annak viselését kérhette volna.

• elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.

A névmódosítást hagyományos honosítás esetében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv engedélyezi. Az engedélyezett névmódosítás az állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.

A honosítási eljárás folyamata

A BÁH a honosítási kérelmeket három hónapon belül terjeszti fel a belügyminiszterhez.
A megállapított határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, valamint az eljáráshoz szükséges adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.
A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási okiratot ad ki. Ezt követően a kérelmezőnek állampolgársági esküt vagy fogadalmat kell tennie, melyre a lakóhely szerint illetékes polgármester küldi meg a felhívást. A magyar állampolgárságot a kérelmező az eskü vagy a fogadalom letételének napjával szerzi meg.
A polgármester az okirat megérkezését követő 30 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.
Amennyiben az eskü vagy fogadalom letételére egy éven belül nem kerül sor, a honosítási okirat hatályát veszti.
Amennyiben a kérelmező a honosítási feltételeket nem teljesíti, és kérelme elutasításra kerül, abban az esetben lehetősége van újabb honosítási kérelem benyújtására.

A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.

A honosítási és a névmódosítási eljárás illetékmentes.

Elérhetőségek

Honlap. www.bevandorlas.hu
E-mail: apf@bah.b-m.hu
Telefonszám: (1) 463-9118
Levelezési címzett, cím:
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
Állampolgársági Igazgatóság
1903 Budapest. Pf.: 314/24.


Forrás: http://www.bmbah.hu/jomla/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=40&Itemid=386&lang=hu#honosts

Kétszázezer szavazó lesz határon túlról?

A Nemzeti Választási Iroda legutolsó, január 9-én nyilvánosságra hozott adatai szerint már 102 ezren kérték a névjegyzékbe vételt. A regisztrációt a külföldön élő magyar állampolgárok tavaly augusztus óta levélben, november 1-jétől pedig elektronikus úton is kezdeményezhetik. Erre egyébként a szavazást megelőző tizenötödik napig – ha április 6-án lesz a választás, március 22-ig – lehetőségük lesz.
Az első hónapban, vagyis tavaly augusztusban mindössze 5600-an jelentkeztek, szeptemberben viszont több mint 17 ezer, októberben 15 ezer kérelem érkezett. Az elektronikus regisztráció lehetőségének megnyílása után nőtt az érdeklődés: novemberben 22 ezren, decemberben 25 ezren kérték a nyilvántartásba vételüket. Ha ez a tendencia folytatódik, nagyjából kétszázezer határon túli választóra lehet számítani.
Ez nem tűnik túl soknak, hiszen a szomszédos államokban az egyszerűsített honosítási eljárás során már több mint félmilliónyian szereztek magyar állampolgárságot. Emellett akár négymillióra is tehető azok száma, akik – e körbe tartoznak az egykori kivándorlók és leszármazottaik – szintén rendelkeznek magyar állampolgársággal, egy részük azonban talán nem is tud erről. Ők már alig vagy egyáltalán nem kötődnek az anyaországhoz, így potenciális szavazóként sem jönnek szóba.
Mindazonáltal elképzelhető, hogy a választás közeledtével a külföldön élők körében is megnő a voksolási hajlandóság, és ennek érdekében a kormány mindent meg is tesz. Azokkal a határon túliakkal, akiknek a lakcíme rendelkezésre áll – idetartoznak a 2011 óta kedvezményesen honosítottak, illetve azok, akik saját kérésükre szerepelnek a hazai népesség-nyilvántartásban –, a miniszterelnök levelez, míg a külképviseletek például az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Ausztráliában a külföldi magyarságot tömörítő szervezetek útján igyekeznek rábírni honfitársainkat a szavazáson való részvételre.
Ennek ugyan nagy tétje nincs, mert ők csak a pártok országos listáira szavazhatnak, és ha elegendően sokan – legalább félmilliónyian – lesznek, akkor is legfeljebb két-három mandátumról dönthetnek. De ez csak akkor igaz, ha a körükben a pártpreferenciák markánsan eltérnek a hazaitól, és döntő többségük azonos politikai szervezetre voksol. Ha nem így lesz, a külföldi szavazatok gyakorlatilag nem befolyásolják a választás kimenetelét.
A legfrissebb adatok szerint a Romániában élő magyarság a legaktívabb, mert onnan már 45 ezernél is többen jelentkeztek. Őket a délvidékiek követik 18 ezer regisztrációs kérelemmel, míg a sorban harmadik Németországból eddig valamivel több, mint ezer magyar jelezte, hogy szavazni szeretne. Az Egyesült Államokban és Kanadában is jelentős magyar diaszpóra él, de e két országból csupán nyolcszázan érdeklődnek a hazai választáson való részvétel iránt. Ausztráliából háromszázan, Dél-Amerikából pedig csak pár tucatnyian akarnak voksolni, miközben ott is nagyszámú magyar kisebbség található.
Regisztrációs kérelem egyébként összesen mintegy hatvan államból – még Algériából, Dél-Afrikából, Japánból, Nepálból, Szingapúrból és Új-Zélandról is – érkezett, további 1500-at Magyarországról küldtek el. Több mint harminc európai ország szerepel a sorban – száznál többen szavaznának Németország mellett például Angliában, Olaszországban, Svájcban és Svédországban –, a kettős állampolgárságot tiltó államokban, tehát Ausztriában, Szlovákiában és Ukrajnában viszont minimális az érdeklődés. E három államból összesen 761-en regisztrálnának.

Forrás: http://nol.hu/belfold/20140113-ketszazezer_szavazo_lesz

65 ország magyarjai igényelték a kettős állampolgárságot

Az egész nemzetpolitika, közigazgatás és magyar nemzet sikere az, hogy már több mint 550 ezren éltek a kettős állampolgárság lehetőségével. Dr. Wetzel Tamás egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos elmondta: míg 2010 előtt évente 5000 állampolgársági kérelmet dolgozott föl a magyar közigazgatás, ez a szám mostanra 180-200 ezerre növekedett.

 Eddig több mint 550 ezren éltek a ket­tős állampolgárság lehetőségével. 2010-ben gondoltak-e arra, hogy ilyen sok kérelem érkezik be önökhöz?
– Engedje meg, hogy pontosítsak: már 560 ezren nyújtották be az állampolgársági kérelmet az el­múlt három évben. Az egyszerű­sí­tett honosítás bevezetését nagyon komoly munka előzte meg 2010-ben; hatástanulmányokat, előze­tes felméréseket készítettünk. A jogszabályi háttér megteremtése után ezek segítségével dolgoztuk ki az egyszerűsített honosítás rend­szerét és az infrastrukturális, in­for­matikai fejlesztéseket és a sze­mély­zeti állomány számának növeke­dését. Hozzávetőlegesen erre a szám­ra és erre a területi elosztásra ké­szültünk, így megfelelő hatékony­sággal váltak be előzetes terveink.
Tisztázzuk, hogy a törvény értel­mé­ben kik kérhetik a magyar állampolgárságot?
– A magyar állampolgárságot az egy­szerűsített honosítás – köz­ke­le­tűbb nevén a kettős állampolgár­ság megszerzésének megkönnyíté­se – segítségével azok kérhetik, akik dokumentumokkal igazolják, hogy magyar állampolgárságú felmenőik vannak, vagy ők maguk vol­tak magyar állampolgárok, s bi­zonyítják magyar nyelvtudásukat a kérelem benyújtásakor. A tör­vény az eddigitől eltérően a hatá­ron túli magyarok számára nem szab­ja az ál­lam­polgárság megszerzésé­nek fel­té­teléül a bejelentett magyar­or­szági la­kóhelyet, a magyarországi lakha­tás és megélhetés igazolását és az al­kotmányos alapismeretekből tett vizsgát. Természetesen nem sza­bad fennállni sem nemzetbiztonsági, sem közbiztonsági kizáró oknak.
Arra is volt példa, hogy nemzetbiz­ton­sági kockázat miatt visszautasították a kérelmeket?
– Igen, nem is egy esetben tör­tént meg ilyen kockázat miatt visz­sza­utasítás.
Kialakult-e a megfelelő infrastruk­tú­ra és állomány a honosítással kapcsolatos kérelmek fogadására, elbírálá­sá­ra, hiszen az 560 ezer kérelem el­bí­rálása nem lehet egyszerű feladat.
– Valóban nem könnyű munka, ha csak összehasonlítjuk azzal, hogy az előző MSZP–SZDSZ-kormá­nyok idején évente 5000 állampolgársági kérelmet bíráltak el elég bürokratikus, nehézkes, hossza­dal­mas, és sok esetben megalázó pro­cedúra keretében. Korábban 21 hónap volt a határideje az ál­lam­polgársági eljárásnak, míg 2010-től ezt az országgyűlés három hónapra csökkentette. Ez nyilvánvalóan ha­talmas tárgyi fejlesztéseket igé­nyelt, több embert kellett alkalmaznunk ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban megtörténhessen a kérelem át­vétele és elbírálása. Az is lényeges, hogy szemléletváltást kértünk azok­tól, akik 2010-ig az állampolgársági kérelmeket bírálták el. Így sike­rült elérnünk azt, hogy gyakorlatilag negyvenszeres emelkedést tud­tunk elérni a honosítással kapcso­lat­ban 2010-től 2011-ig. Míg ko­ráb­ban évente 5000 állampolgársági kérelmet dolgozott föl a magyar köz­igazgatás, ez a szám mostanra 180-200 ezerre növekedett. Ilyen mértékű feladat eddig ismeretlen volt a magyar közigazgatás berke­in belül.
2010-től mennyire vált egyszerűbbé a formanyomtatványok kitöltése?
– Célunk volt, hogy jóval egysze­rűbb legyen a nyomtatványok ki­töl­tése, azok nyelvezete közért­he­tőbbé váljon. Emellett nagyon sok határon túli magyar szervezetet – akikkel együttműködési szerző­dést is kötöttünk – felkészítettünk arra, hogy segítsék a kérelmezőket a formanyomtatványok kitöltésé­ben, az anyakönyvi dokumentu­mok lefordításában, és megfelelő in­formációkkal lássák el őket. Ko­rábban akár százezer forintos for­dí­tási költséggel járt a kérelem be­adása, de most az intézkedéseink­nek köszönhetően ez az ár körül­be­lül egytizedére csökkent.
Mekkora összeget fordítanak jelenleg a honosítás megszervezésére, lebo­nyo­lítására?
– Az első évben, 2010 nyarán az egész szerve­zet­rendszer felállítá­sá­ra 830 millió forintot kü­lönített el a kormány, s ebből, mivel ügyesen sáfárkodtunk a forrásokkal, hoz­závetőlegesen csak 650 millió fo­rintot kellett elköltenünk. Mind a Külügyminisztériumban, mind a Belügyminisztérium illetékes szer­veinél és az egész magyar közigazgatásban úgy történik a szervezés, hogy évről évre áttekintik a keret­számokat, s ennek megfelelően új­ra tervezik a forrásokat. Így ez az összeg nem épül be a magyar költségvetésbe, hanem mindig az adott évben benyújtott kérelmek szá­má­nak alapján történik meg a kö­vet­ke­ző esztendőre való föl­ké­szülés.
Honnan érkezik be a kérelmek több­sé­ge?
– Erdélyből érkezik be a ké­rel­mek körülbelül 70%-a, 18%-a pe­dig a Délvidékről. Összességében 98%-ban a Kárpát-medencéből jön­nek be a kérelmek, de a tengeren túlról is érkeznek be megkere­sé­sek. Eddig összesen 65 ország ma­gyarjai igényelték a kettős állampolgárságot.
Ilyen esetekben névmódosítások­kal is számolni kell?
– Természetesen a névmódosí­tást fontos elemnek tartjuk, mert a honosítási eskü letéte­lével min­denki visszamagyarosíthatja akár a család-, akár a keresztnevét. Hi­szen sok helyen elszlávosították, elrománosították a magyar neve­ket. Eddig több mint 250 ezer név­módosítási kérelmet kaptunk, me­lyeket szintén meg kellett vizsgálnunk.
Tudjuk, hogy Szlovákiában nem en­gedélyezik azt, hogy a magyarok fel­vegyék a magyar állampolgárságot. Et­től függetlenül, onnan is érkeznek be kérelmek?
– Bár sokan félnek a szlovákiai magyarok közül fölvenni a magyar állampolgárságot, ennek ellené­re többen élnek ezzel a lehetőség­gel. Akiket megfosztottak szlovák ál­lampolgárságuktól – 42 személy­ről van szó – mind bejelentették a ma­gyar állampolgárság fölvételét a szlovák hatóságoknál. Természe­te­sen a felvidéki magyarság is élhet a honosítás lehetőségével és a Ma­gyar Kormány semmilyen adatot nem ad át a szlovák hatóságoknak. A szlovák úgynevezett ellentör­vény­re gondolva ki kell hangsúlyozni, hogy északi szomszédunknál több mint 600 személyt fosztottak meg állampolgárságától, se ebből csak 42 a magyarok száma. Így Szlová­kiai döntően a szlovák nemzetisé­gű­e­ket büntette az említett jogszabályával.
Amennyiben kiderül valakiről, hogy hamis adatokkal szerezte meg a ma­gyar állampolgárságot, azt tőle vissza lehet vonni?
– Természetesen: 10 évig meg­van erre a lehetőség az állampol­gár­sági törvényben foglaltak sze­rint. Volt is erre már példa, mert az ukrán és a magyar névátírások el­tér­tek, s mikor ez kiderült, minden ma­gyar okmányát visszavettük az il­letőtől.
Egy magyar állampolgár amerikai há­zastársa – amennyiben igényt tart rá – megkaphatja-e a magyar állam­pol­gár­ságot, és ha igen, milyen fel­té­telek mellett?
– 2012 végén módosult az állam­pol­gársági törvény, és egy olyan szakasz is bekerült, amely kifeje­zet­ten a magyar kultúrához, ma­gyar nemzethez kötődő házastársakra vonatkozik. Tehát azok is egy­szerűsített módon szerezhetik meg a magyar állampolgárságot, akik legalább 10 éve házasságban élnek egy magyar állampolgárral, vagy 5 éve élnek házasságban magyar ál­lampolgárral és közös gyermekük van. Esetünkben is elvárás, hogy a há­zastárs jól beszéljen magyar nyel­ven. Természetesen a közbiztonsági és a nemzetbiztonsági tényező­ket itt is megvizsgáljuk.
Az ellenzék szerint a honosítás fő célja, hogy az új állampolgárok a je­len­legi kormánypártokra szavazza­nak. Mi erről a véleménye?
– Hiszek a demokráciában, és az egyé­ni döntésekben. Ezért senkit sem befolyásolunk a honosítási el­járás során, hogy kire is szavazza­nak. Ez az ellenzéki vélemény a pol­gárok lenézését is tükrözi, mint­ha nem tudná az egyes személy el­dönteni, hogy szeretne-e élni vá­lasztójogával, és ha igen, akkor ki­re szavazzon. Azt is hozzá kell tennem, hogy a választási szakértők szerint legfeljebb három mandátum sorsát döntheti el a határon tú­li szavazatok mennyisége.
A honosítás jövője mennyiben függ a tavaszi választások eredményeitől?
– Az ellenzéki politikusok is azt nyi­latkozzák, hogy meg kell tartani az egyszerűsített honosítás in­tézményét, és nem lehet elvenni azoktól a magyar állampolgárságot, akik azt megszerezték. Ezt az alaptörvény és a nemzetközi szer­ző­déseink is tiltják. Viszont egyes el­lenzéki honatyák nem szavazták meg az egyszerűsített honosításra vo­natkozó törvényt. Sarkalatos tör­vényről van szó, ugyanakkor tud­juk, hogy az ördög a részletekben rejlik, és a végrehajtási rendele­te­ket igen könnyű módosítani. Ameny­nyiben a baloldal kerülne kormány­ra, és a már a kettős állampolgárság ügyeit intéző fennálló rendszert visszabontanák, akkor adminiszt­ratív eszközökkel is megakadá­lyoz­ható lesz az eddigi sikertörténet to­vábbi folytatása.
A baloldali politikusok azzal is riogatták a közvéleményt, hogy nagyfo­kú migrációval lehet számolni, és Er­délyből áramolnak majd a magyar ál­lampolgárok, akik elveszik a magyar­országi lakosoktól a munkalehető­sé­get. Az is érdekes, hogy az RMDSZ-es Frunda György szerint a kedvezmé­nyes honosítás adott esetben akár az erdélyiek elvándorlásához is vezethet. Arról van adatuk, hogy mennyien jöttek át a határon túlról az eskütételt kö­vetően hazánkba?
– Vannak az áttelepültek szá­má­ról adataink, de nagyon kevesen – néhány ezren – jöttek át Magyar­országra 2010-től, s mindez a ter­mé­szetes migrációs tendenciáknak megfelelő szám. Ez pedig világosan cáfolja a 2004. december 5-ei népszavazás előtti, baloldaliaktól elhangzott riogatásokat. Abba is gondoljunk bele, hogy Románia az EU tagállama, és így polgárai ja­nuár 1-jétől munkát vállalhatnak bármely uniós országban. Így az EU adott jogszabályát is megkér­dő­jelezi az, aki az erdélyi ma­gyarok „röghöz kötése” mellett kar­doskodik.

forrás: http://magyarforum.hu/cikk/231/65-orszag-magyarjai-igenyeltek-a-kettos-allampolgarsagot